Bihari Dániel

November közepén a lakossági tájékoztatás szerint lombtrágyázás folyt Óbudán több helyszínen is. A furcsa ebben az, hogy a fákon ekkor már csak alig pár szédült őszi levél maradt… Megfejtettük a titkot.

A Dunántúl és a hegyek fehérbe öltöznek, mindenki más tankönyvi definíció szerint összeállt, szmötyis latyakban fog gázolni. Ez a csoda is csak pár napig tart, a jövő héten már komolyabb pluszok repkednek.

A segítőkutya a legnagyobb kincset adja vissza a sérült embereknek: az önállóságot. Nem, nem csak a vakvezetőkről van szó, hanem további öt nagyon fontos kutyaszakmáról, amiket a magyar társadalom még csak ízlelget, ezért gyakran alakul ki méltatlan helyzet.

A legfrissebb tudományos eredmények szerint ez vár ránk, magyarokra a klímaváltozás következményeként.

Fél évezrede folyik a bűnbakkeresés, ideje lenne megérteni: a magyarok az utolsó pillanatig igyekeztek megvédeni országukat, de egy világbirodalom többszörös túlerejével szemben végül elbuktak.

Az egyre durvább és hosszabb hőhullámok több száz ember életét követelik Magyarországon, 2015-ben 1800-an haltak meg hőhullámok következtében. Egyelőre ez jelenti a klímaváltozás legkomolyabb egészségügyi hatását, a helyzet várhatóan csak romlani fog.

A „bosszú” itt melegen tálalva édesebb: a lakásainkba özönlő poloskák nagy része már dögrováson van, kevesen élik túl a telet.

Jövő héten már visszasírjuk a mostani szürke, nedves, borongós őszi időt: néhány nap alatt beköszönt a januári időjárás.

A felszínre bukkant leleteket a tudomány félreértelmezte, a kutatás tévútra siklott, és ott is maradt: az ezredfordulón úgy tűnt, a mohácsi csatatér elveszett. Egészen mostanáig.

Ennyi kell a magfúzió beindításához, amitől tiszta és hosszú távon kiaknázható, nagy mennyiségű energiát remél az emberiség. A baj az, hogy nem tudjuk fenntartani, egyelőre több megy be, mint ami kijön.

Kedden még számíthatunk havazásra, havas esőre, a hét közepén azonban enyhülés jön: ronda, szürke, szmötyis hetünk lesz. A jövő hét elején viszont visszatér a tél.

Szarvasünőt űzve talált új hazát Hunor és Magor, majd elkövetve az „özönvíz utáni első rablással” feleséget szereztek maguknak. Megszületett a hun és a magyar nemzet.

Árpád-házi Szent Erzsébet példaként állt a nők előtt, a férfiak kezéért epedeztek szerte a keresztény Európában. Nagyon fiatalon halt meg, ekkor a kor leghatalmasabb ura, a német-római császár koronájával tisztelte meg.

A kutyák tudatosan keresik az ember tekintetét, ha kommunikálni akarnak, míg más ebekét kerülik: ösztönösen értik és „beszélik” mindkét faj nyelvét. Egy magyar kutatás most ennek részleteibe avat be.

A jövőben agyi tevékenységünk befolyásával kezelhetünk ma még rettegett betegségeket, sőt segíthetjük a tanulást vagy hogy tudósainknak korszakalkotó ötletek pattanjanak ki a fejükből. Az alapokhoz egy új magyar kutatás is hozzájárul.

A belgrádi fegyverszünet már jelentős területek kiürítését és a magyar haderő leszerelését rendelte el 1918. november 13-án. Sajnos csak a magyarok tartották be.

A következő napokban visszájára fordul időjárásunk, beáll a ködös, hideg őszi idő, a hajnali akár -5 foknál is hidegebb levegő napközben sem melegszik 10 fok fölé. Még mindig a meridionális áramlás a ludas, most a zordabb arcával fordul felénk.

Ha a mondák világában keressük a magyarság eredetét, csak egy homályos pont adódik: Noé a nagyapja volt Hunornak és Magornak, vagy távolabbi felmenő? És akkor közvetlen felmenőnk Ménrót, az óriás.

Egy bogár, egy lepke és egy szöcske van versenyben az Év rovara címért: mindhárom gyönyörű, az egyik csak a Kárpát-medencében él, mindhárom védett ritkaság.

Napsütéses, száraz, igazán kellemes idő várható a hosszúhétvégére, de nincs okunk örömre: a jelenség mögött álló időjárási folyamat hirtelen és extrém változásokra képes, ráadásul hatása egyre erősebb.

Ha minden jól megy, már csak három évig tekergetjük az órákat, de most vasárnap hajnali 3-kor még 2 órára kell visszaállítani a mutatót. Ezt kellene megtartani, hiába utáljuk a korai téli sötétedést.

Az 50+3 magyarországi csípőszúnyogfaj egyedei már téli nyugovóra tértek, de mi lesz tavasszal? Főleg az a „+3” ad okot nyugtalanságra, komoly járványokat indíthatnak – mutatjuk, mennyire tehetetlenek vagyunk.

Eddig úgy fest, idén elmarad a harlekin katicák tömeges inváziója, ami önmagában hírértékű: lehet, sikerül tőlük megszabadulni? Nem. Valószínűleg csak a poloskák lopták el előlük a show-t, vagy alienek támadtak rájuk, mutatjuk is a részleteket.

Ahogy a múlt héten egyik pillanatról a másikra ért véget a vénasszonyok nyara, úgy lesz szűk három nap alatt 12 fokból 24-25. Ez a hullámvasút rossz vicc az időjárás részéről, amit a klímaváltozással erősítünk.