Az ünnepi időszakról elsők között jutnak eszünkbe a feldíszített fenyőfák, amelyek nemcsak az otthonokban, hanem az utcákon, tereken, üzletekben is helyet kapnak karácsonykor és az azt megelőző hetekben. A fenyőillat, a fénylő, kidekorált örökzöldek kétség kívüli a karácsonyi hangulat legalapvetőbb elemei közé tartoznak.
Csakhogy a hagyományt – amely több száz éves múltra tekint vissza – az utóbbi időkben számos kritika érte fenntarthatósági oldalról. Napjainkra a környezet megóvása egyre több háztartás és vállalkozás számára válik kiemelt jelentőségűvé, ez pedig az olyan hétköznapi döntésekre is kiterjed, mint a karácsonyfa megválasztása. Vajon mivel terheljük meg a legkevésbé a környezetet, ha vágott, élő vagy esetleg műfenyőt vásárolunk?
Favágással támogatjuk az erdőket
A logika azt diktálná, hogy a műfenyő a valódihoz viszonyítva kedvezőbb a bolygónak, elvégre a dekorációt elég egyszer legyártani, majd évekig használhatjuk ahelyett, hogy évről évre kivágnának a kedvünkért egy-egy fát. A gyakorlatban azonban ennél sokkal komplexebb a helyzet.
A műfenyőkkel a fő gond, hogy előállításuk, illetve a felvásárlói piacra való, adott esetben országokon átívelő kiszállításuk jellemzően tetemes kibocsátással jár, az ilyen termékek pedig többnyire nem újrahasznosíthatóak. A megunt vagy elhasználódott dekorációk így kidobva műanyagjaikkal, potenciálisan veszélyes vegyületeikkel együtt szemétlerakókba, esetleg egyenesen a természetbe kerülnek.
Vágott fenyők esetében érdemes tisztában lenni vele, hogy azok többnyire dedikált gazdaságokból származnak, direkt erre a célra ültetik őket. Mindez azt jelenti, hogy éveken át, kivágásuk pillanatáig az örökzöldek a szén megkötésével hozzájárulnak a klímaváltozás mérsékléséhez, sőt adott esetben élőhelyet is biztosíthatnak egyes fajok számára – nem árt ugyanakkor hozzátenni, hogy a népszerű karácsonyfafajok többsége idegenhonos, ez adott esetben problémássá válhat.
A vágott fák fontos előnye továbbá a műfenyőkhöz képest, hogy előállításuk és szállításuk jellemzően sokkal kisebb kibocsátást okoz, a fákat általában helyi piacokon értékesítik. Azzal, ha vágott fenyőt választunk, az adott gazdaságot, ezzel együtt pedig a helyi faültetést is támogathatjuk – mindez akkor igazán hasznos, ha az érintett vállalkozónál megfelelőek az erdőgazdálkodási módszerek. A valódi örökzöldek mellett szól az is, hogy gondos begyűjtés esetén szinte teljes egészében újrahasznosíthatóak.
Vágott helyett élőt
Emissziót tekintve persze beszélhetünk „átfordulásról”, mérettől, alapanyagtól függően bizonyos használati idő után a mesterséges karácsonyfák kisebb kibocsátást jelentenek, mint a valódi, de vágott növények. Méretesebb, két méter magas darabok esetén ez akár tíz év is lehet, a legtöbb háztartásban viszont ritkán használják ennél tovább a műfenyőket, mivel azok elkezdenek roncsolódni, széttöredezni, esetleg egyszerűen ráunnak a családtagok.
Amennyiben valaki mégis hosszú távú használattal számol, úgy is van zöldebb alternatíva. Noha a vágott karácsonyfákat sokan élőnek látják, a gyökerüktől elválasztott fenyők elpusztulnak, ezzel szénfelvevő képességük is megszűnik.
Akadnak azonban igenis élő karácsonyfák, elég egy-egy város parkjában, főterén átsétálni, hogy láthassunk feldíszített példányokat az ünnepi időszakban. Élő fenyőt háztartások is vásárolhatnak, melyeket megfelelő cserépben, tárolóban a nappaliban, a karácsonyfa megszokott helyén tehetnek ki. Esztétikai szempontból komoly előnyük a vágott darabokhoz képest, hogy kevésbé hullatják tűleveleiket.
Az ünnep végével aztán a fenyőt kiültethetjük kertünkbe, eladományozhatjuk fásítással foglalkozó szervezetnek, esetleg cserépben tartva jövőre újrahasznosíthatjuk. Vásárlás előtt mindenképp ajánlott tájékozódni az adott örökzöld ellenállóságáról, igényeiről, valamint várható méreteiről.