Galériánkban fotóriportereink legerősebb képei a rendezvényről:

Pár ember fideszes és mi hazánkos plakátokat kezdett el égetni a Rippl-Rónai es a Munkacsy utca között.

Azahriah után még Tódor Botond operaénekes vezényletével jött egy Szózat-éneklés, majd a gigaprogramot moderáló Tóth Jakab bejelentette, hogy a közönséggel együtt történelmet írtak ma este, és kihirdette a koncert végét.

Azahriah hozta magával a faágas mikrofonját, a Song Factory Budapest társaságában áll színpadra.

A Dózsa felől.

Polgártársak, nem hallgattatnak el többé bennünket!

„Most múlik pontosan, engedem, hadd menjen” – idézte meg régi, nagy slágerét a Quimby indításképp, de aztán Kiss Tiborék egy tempósabb, forradalmi hangulatú dalukra váltottak, így mozgatva meg a közönséget Szabó és Pálinkás beszédei után.

A koncert végéhez közeledve, meglepetésvendégként, Szabó Bence és Pálinkás Szilveszter is színpadra lépett a közönség ovációja közepette, és szóltak a tömeghez:

Saiid fellépése végén hátat fordít a közönségnek, és Szabó Bence, Pálinkás Szilveszter illetve Hrabóczki Dániel, azaz Gundalf kivetített képe előtt tiszteleg.

A Hősök nevű együttes egyik tagja, Eckü a produkciójuk után ihletett állapotban az mondta: „Gulyás Gerinek üzenem, hogy a herémet rárakom a fejére az összes megafonos köcsögnek.