Egyes olvasóink (bár tavaly több cikkben érintettük a témát) továbbra is kérdik tőlünk, hogyan lehetséges, hogy csökkent az adókulcs, s mégis kevesebb lett a nettó fizetésük. Orbán Viktor miniszterelnök hétfői beszédében azt a benyomást keltette, hogy a nettóbér-csökkenés azért következhetett be, mert a munkaadók nem tartották be a bérmegállapodást. Valószínűtlen azonban, hogy a miniszterelnök ne tudná, hogy e megállapodás valójában csak nem kötelező érvényű bérajánlást jelent.
A nettó bér csökkenése – amelyet a januári fizetésük kézhezvételével tapasztaltak sokan, akik nem tudnak családi kedvezményt erősíteni, s nem is magas keresetűek – az adójóváírás átalakítása miatt történt. Az adójóváírást – ha hihetünk Gyurcsány őszödi beszédében elhangzottaknak – még Surányi György, a tekintélyes közgazdász sem érti.
surányi és az adójóváírás
„Odajön Surányi Gyuri barátunk, hogy ő neki megvan, hogy hogyan kell átalakítani úgy a minimálbér adómentességét, hogy közben fönt lehessen tartani az igazságosságot. És dolgozunk sokáig vele. Majd elküldi a papírját végre, amire kiszámolja és kiderül, hogy minden nagyon jó, csak azt nem tudja, hogy létezik az adójóváírás intézménye ma Magyarországon és azt is át kell alakítani, és az 230 milliárd forint összességében.”
Forrás: Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde
Így aligha lehet fölróni a munkavállalóknak, hogy meglepődtek a nettóbér-csökkenésükön. Az adójóváírás rendszerének átalakításával 109 milliárd forintot takarított meg a kormány – derül ki a Költségvetési Tanács korábbi számításaiból.
Az adójóváírás egy jelentős összegű, nagy tömegeket érintő adókedvezmény, amely valóban alkalmas a minimálbér „adómentesítésére” is, de nemcsak a minimálbéresek a kedvezményezettjei, hanem az átlagnál jobban kereső munkavállalók is. Idén csökkent a maximális összege 12 100 forintra a tavalyi 15 100-ról, s egyéb paraméterei is a munkavállalókra nézve előnytelenül változtak.
A rossz hír az, hogy a kormány az adójóváírás teljes kivezetésére készül egy-két éves időtávon, ami nagyjából havi bruttó 180 ezer forintig 12 100 forinttal csökkentheti majd a nettó bért, de negatívan érinti még a (körülbelül) havi bruttó 260 ezer forint alatt keresőket. S nem csak a korábbi politikai nyilatkozatokból sejthető, hogy végül kivezetik az adójóváírást.
A megboldogult Költségvetési Tanács egyik háttéranyaga szerint a kormány középtávú kitekintése alapján 2012-ben nagyjából 210 milliárd, 2013-ban pedig további mintegy 60-70 milliárd forinttal szigorodik az szja rendszere, vélhetően az adójóváírás szűkítése miatt.
adójóváírás pró és kontra
– Bonyolult, nehéz kiszámolni.
– Magas marginális kulcsot jelent, visszafogja a teljesítményt.
+ Rendszerint bérelszámoló szoftverrel számolják, a processzornak meg nem gond a viszonylag bonyolult számítási mód.
+ A kis- és közepes keresetű munkavállalók jelentős hatású adókedvezménye, a családi kedvezményre nem jogosultak is igénybe vehetik.
+ Az egyetlen elem immár, amely a rendszerben a progresszivitás elvét képviseli.
Jó hír viszont, hogy a félszuperbruttót is kivezetik: 2012-ben már csak 1,135-tel kell felszorozni a bruttó bért , 2013-ban megszűnik a félszuperbruttó. Rossz hír azonban, hogy a megszűnő adójóváírás kedvezőtlen hatását nem képes ellensúlyozni a félszuperbruttó kivezetése az alacsonyabb kereseteknél. A magasabb kereseteknél viszont jelentős nettóbér-emelkedés lesz tapasztalható. Némi reménysugárt jelent a kis- és közepes keresetűeknek, hogy az adójóváírás kivezetése még nincs törvénybe foglalva, a kormány még meggondolhatja magát.
Hogy az új adórendszernek vannak vesztesei, az nem is annyira meglepő annak fényében, hogy Orbán Viktor egy 2008-ban kiszivárgott, szűk körnek tartott beszédében azt mondta: „minden döntésnek vannak vesztesei, a lényeg, hogy az összegzésnél több legyen a pozitívum”.
meglepődött a kormány?
Az Orbán-kormány jelenleg azt a benyomást kelti, mintha meglepődne azon, hogy sokaknak csökkent a nettó bére. Különös azonban meglepődni azon, ami előre látható volt. Számos cikkben írtunk még tavaly az új adórendszer ezen következményéről (s természetesen sokan mások is fölhívták a figyelmet).
Néhány korábbi cikkünk a témában:
– Miért nem jár jól a középosztály sem az új adórendszerrel?
– Természetesen az Orbán-bérkalkulátor alapján is egyértelműek voltak a következmények.
Bár a kormány az adójóváírás szűkítésével szép összeget spórolt – idén 109 milliárd forintot, jövőre valószínűleg még többet – az szja átalakítása tavalyhoz képest még így is 500 milliárd forint bevételkiesést jelent a Költségvetési Tanács számításai szerint. Az adójóváírás kivezetésének – biztosan még nem ismert – tételével nem számolva 2012-ben 705 milliárd, 2013-ban már 930 milliárd forintról mond le az állam az szja átformálásával (az összeg a félszuperbruttó kivezetése miatt nő dinamikusan). A társasági adó átalakítása tavaly 60 milliárd, idén további több mint 60 milliárd forint bevételkiesést jelent, 2013-tól pedig még 152 milliárd forinttal csökkenti a bevételeket.
A mérleg másik oldalán jelenleg a válságadók állnak, amelyeket a kormánynak előbb-utóbb ki kell vezetnie, az adójóváírás további szigorításának lehetősége, illetve – legnagyobb tételként – a magánpénztári vagyon.
A pénzügyi piacok azonban – minden korlátoltságuk ellenére – annyit azért tudnak, hogy nincs az a magánpénztári vagyon, ami ne fogyna el egyszer, ha az állam a folyó kiadásaira költi. Ezért is várják annyira az immár március közepére ígért „szerkezeti reformokat”, amelyek minden bizonnyal fájdalmasak lesznek egyes csoportoknak – és amelyek nem a válság újabb hullámai, hanem a kormány – főként a magas jövedelműeket jutalmazó – adócsökkentései miatt váltak szükségessé.
