Negyven felsőoktatási intézmény összesen több mint 160 karát kereste meg az Educatio Kht., hogy kikérdezze őket a módszereikről. A felmérés célja a központi pályakövető-rendszer kialakításához szükséges adatok összegyűjtése volt. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapján olvasható tanulmányból kiderült: kettő kivételével mindegyik vizsgált felsőoktatási intézményben a figyelik a végzettek pályáját. 15 helyen 2005-2006 óta, de akad kettő, ahol ennek már évtizedes hagyománya van.
A végzettek életútjának, elégedettségének mérése 11 iskolában volt fontos, nyolcnak viszont a munkaerő-piaci viszonyok megismerése lebeg a szeme előtt. A többi egyetemnél a képzések értékét és a minőségbiztosítási rendszert vizsgálják, de a tervezési és marketingszempontok is fontos szerepet játszanak a pályakövetésben.
Forrás: Educatio Kht.
Eklektikus a módszertan
A vizsgálatokat kérdőívekkel végzik. 16 intézménynél az interneten keresztül, 13-nál pedig postai úton veszik fel a kapcsolatot a volt hallgatókkal. Hat helyen személyesen keresik meg az öregdiákokat, két egyetemen pedig kizárólag telefonon. Öt intézmény úgynevezett vegyes vizsgálatot készít, azaz kombinálják a fent említett eszközöket. Egy-két egyetemen az interjút, illetve fókuszcsoportos kutatást is használják . A kérdőívek hossza és részletezettsége is igen változatos: a legrövidebb alig tíz, a leghosszabb száznál is több kérdést tartalmaz.
Az egyes intézményekre vonatkozó adatok a módszertan sokfélesége miatt általában nem hasonlíthatók össze egymással. A helyi pályakövetési gyakorlatot megvizsgálva a kutatók két különböző típust különítettek el: egyes többkarú egyetemeknél a felmérések teljesen egységesek, míg máshol a karok külön felméréseket végeznek, teljesen más módszertan alapján. Ez utóbbi gátolhatja az egységes rendszer létrejöttét.
A kutatásoknak csak a fele nyilvános: nyomtatott kiadványként vagy az intézményi honlapon jelennek meg. Akadnak azonban olyan egyetemek is, ahol csak belső felhasználásra készítenek tanulmányt. A kutatók szerint egy intézmény akkor tud érdemleges információkat szerezni a munkaerőpiacról és a végzettekről, ha azonos módszertani feltételek mellett, ismétlődő jelleggel végzi a felmérést. Jelenleg csak az intézmények felénél ciklikusak a vizsgálatok.
A diákok másra kíváncsiak, mint a kutatók
A pályakövetést 16 helyen a hallgatói karrierirodák, nyolc intézményben a diákirodák végzik. A felmérés arra is fényt derített, hogy vannak olyan egyetemek is, amelyek nem a saját, meglévő kutatói potenciáljukat hasznosítják, hanem külső kutatókat kérnek fel.
A karrierirodák felmérései az álláskeresés idejére, a betöltött pozícióra és a jövedelemre, illetve a képzés értékelésére kérdeznek rá. A kutatócsoportok viszont részletesebben kitérnek egyéb témákra is, mint például a végzettek családi állapota, életútja, a lakáskörülményei vagy a fogyasztói szokásai.
A válaszadás inspirálása
Díszoklevél a sikerekért
A Miskolci Egyetemen minden évben összegyűlnek a három műszaki karon a 10, 20, 25, 30, 35, 40, 45, 50, 55, 60 és 65 éve végzett mérnökök. Az öregdiákok a szakmában elért sikereik és életpályájuk megkoronázásaként díszokleveleket kapnak. Az egyetemi diákhagyományok megléte miatt egyszerű ezeket az embereket összetrombitálni, ugyanis a legtöbbjüket nagyon erős érzelmi kapocs fűzi az intézményhez.
Hét egyetem rektori, dékáni kísérőleveleket, négy pedig figyelemfelhívó e-mailt küld. Három intézmény telefonon rákérdez, hogy a végzett kitöltötte-e a kérdőívet. Ajándékkal és hírlevéllel egy-egy egyetem operál. A pályakövetést végző intézmények jelentős része, 14 viszont nem ösztönzi a válaszadást.
A pályakövetési vizsgálatok kérdőíveit a volt diákok 11 és 40 százaléka küldi vissza. A válaszadás ott magas, ahol kialakult valamilyen érzelmi kötődés az alma mater és a diák között. Ez függ persze attól is, hogy az intézményben működik-e olyan szervezet, amely szolgáltatásokat, programokat kínál az öregdiákoknak, illetve amelyen keresztül felvehetik egymással a kapcsolatot. A megvizsgált iskolák döntő többségében, 32-ben van ilyen.
Forrás: Educatio Kht.
