97 769-en kerültek be valamelyik felsőoktatási intézménybe a csaknem 141 ezer felvételizőből. A maximális 480 pontot sehol sem kellett elérni a bejutáshoz.
Hol lett magas a ponthatár?
Az idén is ugyanazon a szakon, a magyar nyelvű nemzetközi gazdálkodási alapszakon (a nappali, államilag támogatott képzésen) született a legmagasabb ponthatár, mint tavaly. Ám míg tavaly 462, az idén ennél egy ponttal több kellett a bekerüléshez.
Meghökkentő, de az abszolút nyertes egy költségtérítéses képzés lett: a veszprémi mérnök-informatikus alapszakon 478 pont volt a határ. Költségtérítéses képzésen a Pannon Egyetemen a gazdaságinformatikus is nagyon magas ponthatárt ért el: 466 pont kellett a bejutáshoz.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a mérnök-informatikusoknak a nappali, támogatott képzésre 370 is elég volt. A Miskolci Egyetemen gépészmérnöki szakra 270, a BME ugyanilyen alapszakjára viszont 375 pont kellett a nappali, államilag támogatott képzéshez.
A jelentkezési adatok alapján sejthető volt, hogy dobogós helyen végez a gazdálkodás és menedzsment, hiszen erre a szakra jelentkezett a legtöbb diák, több mint 13 ezren adták be ide a lapjukat. A Corvinuson 457 pont kellett a bekerüléshez, a Műegyetemen is magas volt erre a szakra a bejutási küszöb, 437 pontot kellett produkálni.
További képek a Pont-Ott buliról a galériában! Fotó: Kummer János / fn.hu
A turizmus és vendéglátás szakra – amely a jelentkezési listán igen előkelő helyen végzett – az idén nem volt olyan nagyon magas a ponthatár: az államilag támogatott szak csak a Corvinuson kúszott 450 fölé, a többi főiskolán és egyetemen nem érte el a 400 pontot a határ. A költségtérítéses levelező alapszakokra pedig már a minimumpontszám (200 pont) is elég volt az ország több intézményében.
A természettudományi képzéseken vegyesen alakultak a ponthatárok: volt, ahová már alig több mint 200 ponttal, de volt olyan szak is, ahová 400-zal lehetett bejutni.
Jog és orvosi – nehéz volt a bejutás
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karára volt az idén is a legnehezebb bejutni az összes hasonló profilú intézmény közül, a nappali, államilag támogatott képzésen 427 volt a ponthatár. A Debreceni és a Miskolci Egyetemre egyaránt 417 pont kellett.
Ponthatárok 2011
Itt olvashatók a ponthatárok, kattintson! (Forrás: Educatio Kft.)
A Semmelweis Egyetemen az általános orvos szakra 436, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetemre, illetve a Debreceni Egyetemre pedig egyaránt 417 pont kellett az államilag támogatott képzésben való részvételhez. A pszichológia alapszakon (nappali, államilag támogatott képzés) szinte minden intézményben 400 fölötti ponthatár született.
Az ELTÉ-n andragógiára 415, keleti nyelvek és kultúrák (kínai szakirány) alapszakra viszont 434 pont kellett. A kommunikáció szaknál is magas volt a küszöb náluk: 442-t kellett elérni a bejutáshoz. A leendő médiatudósok ponthatára azonban nem itt volt a legmagasabb, hanem a Corvinuson, ahová 451 pont alatt nem vettek fel senkit.
Öröm és bánat a Millenárison
A ponthatárokat este nyolc órától óriáskivetítőkön tették közzé a fővárosban a Millenárison. Az adatsor Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár gombnyomására indult el. A helyettes államtitkár rövid köszöntőjében sok sikert kívánt a felsőoktatásba most bekerülőknek, azokat pedig, akiket nem vettek fel, arra biztatta, hogy próbálkozzanak a következő évben is. A Millenárison a rossz idő ellenére is sokan várták a pontszámok megjelenését. Az MTI tudósítói számos diákot láttak, akik üdvrivalgással fogadták az óriáskivetítőn megjelenő pontszámokat.
Öröm és izgalom a galériában! Fotó: Kummer János / fn.hu
A regisztrált jelentkezők a felvi.hu mellett az e-felvételin használt személyes oldalukon (Én felvim) is megtalálhatták a jelentkezéseikhez tartozó ponthatárokat. Akik felsőoktatási felvételi jelentkezési lapjukon megadták a mobiltelefonszámukat, sms-ben is kaptak értesítést. A küszöbponthatár 200 pont, aki ennél kevesebbet teljesített, sehová nem kerülhet be.
Ebben az évben is a teljes mértékben magyar fejlesztésű számítógépes rendszer állította szakonként országos rangsorba a jelentkezőket az általuk elért felvételi összpontszám alapján, majd a legjobb teljesítményű jelentkezőtől kezdve elhelyezte őket az általuk első helyen választott felsőoktatási intézménybe és képzésre.
És ha nem sikerült a felvételi?
A felvételi döntés ellen a jelentkező közigazgatási hatósági eljárás keretében 15 napon belül nyújthat be fellebbezést. Írhat levelet az oktatási és kulturális miniszternek címezve az 1380 Budapest, Pf. 1190 postacímre, illetve jelezheti a problémáját személyesen az Educatio Kht. ügyfélszolgálatán (1122 Budapest, Mros u. 19-21.). Fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja.
Amennyiben a jelentkező a felsőoktatási intézmény felvételi döntését kívánja megkérdőjelezni, az ellen a közléstől, illetve a tudomásra jutástól számított 15 napon belül, a felsőoktatási intézménybe írásban benyújtott jogorvoslattal élhet.
Azokat a jelentkezőket, akik nem érték el az adott szakon a ponthatárt, nem lehet felvenni. Mindenkinek azt a képzést kell elkezdenie, amelyre először felvették, a döntés után már senki nem mondhatja azt, hogy mégis a következő megjelölt szakra járna szívesebben. Előfordulhat az is, hogy megfelelően felkészült jelentkezők hiányában (azaz senki nem érte el a minimum pontszámot), vagy egyéb okok miatt – például az oktatás elkezdéséhez szükséges minimális létszámnál kevesebb érdeklődő esetén – egyes helyeken a meghirdetés ellenére sem indul új évfolyam.
Az augusztusban kiírt pótfelvételi szakok szinte mindegyike költségtérítéses lesz, és csak azok jelentkezhetnek, akik a mostani eljárás során nem jutottak be sehová. A pótfelvételin mindenki csak egyetlen helyre jelentkezhet.
