A négy részből álló alkotmánytervezetet ide kattintva olvashatja el. Az első fejezet címe még kérdéses: vagy a Nemzeti hitvallás, vagy a Nemzeti nyilatkozat címet viseli majd – jelentette be Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, aki a húsvéti alkotmány tervezetének nevezte a szöveget. Ezt követi az Alapvetés című rész, amely egyebek mellett rögzíti, hogy hazánk neve Magyarország, majd a Szabadság és felelősség címet viselő fejezet következik az alapjogok és kötelezettségek felsorolásával; a negyedik rész Az állam, amely az államszervezetről szól.
Lázár János hangsúlyozta: a szöveg még változhat. A tervezett alaptörvényszöveg a Himnusz első sorával kezdődne, majd a preambulummal folytatódna, amelynek első bekezdése a következőképp hangzik: „Mi, a magyar nemzet tagjai az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat: Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Büszkék vagyunk országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi teljesítményeire. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította annak közös értékeit.”
Az alkotmánytervezetben ami új, az nem jó, ami jó, az nem új – foglalta össze véleményét az fn.hu-nak Kolláth György alkotmányjogász. Változatlanul nem tudjuk, hogy miből táplálkozik ez az alkotmánytervezet, nincs egy világos koncepció – tette hozzá.
Tovább gyengül az Alkotmánybíróság
A Lázár János fideszes frakcióvezető javaslatára megcsonkított alkotmánybírósági hatáskörökön – az ígéretek ellenére – az új alaptörvény tervezete sem módosít.
A 24. cikk 4, pontja szerint „Az Alkotmánybíróság a (2) bekezdés c) és d) pontjában foglalt hatáskörében a központi költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények alkotmányosságát kizárólag az élethez és emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságához való joggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg”.
Az Alkotmánybíróság működésében érdemi változást hozhat, hogy az Országgyűlés – vagy a képviselők legalább egynegyede – az elfogadott törvényt alkotmányossági vizsgálatra megküldheti az intézménynek. A most hatályos alaptörvény szerint utólagos normakontrollt bárki kérhet a taláros testülettől. Az alaptörvény tervezete alapján ugyanakkor nem tűnik egyértelműnek, ki is fordulhat majd az Alkotmánybírósághoz, mert az AB pontos működését egy sarkalatos törvény szabályozza majd.
A testület szempontjából érdemi változás, hogy elnökét ezentúl a parlament választja a testület tagjai közül; eddig az alkotmánybírók maguk választották meg saját elnöküket. Ez első ránézésre a politikai befolyás növekedését jelenti az alkotmánybíráskodásban.
(Forrás: Fidesz.hu)
Jelképes marad az államfő
Nem szerepel a Fidesz alkotmánytervezetében, hogy az államfő különleges bizalmi válság esetén önállóan feloszlathatná az Országgyűlést.
A köztársasági elnök a koncepció szerint törvényt és országos népszavazást egyaránt kezdeményezhet. Az államfőválasztás egyszerűsödik: már a második fordulóban elegendő a képviselők egyszerű többségének szavazata (a mostani alkotmány szerint az első két fordulóban a képviselők kétharmada, harmadik forduló esetén egyszerű többsége választja meg a köztársasági elnököt.
Kúria, vármegye, kötelező gondoskodás
A legfőbb bírósági szerv a Legfelsőbb Bíróság helyett a Kúria lenne, a megyéket vármegyének nevezi a tervezet. Változást jelent továbbá közjogi rendszerünkben, hogy vélhetően megszűnik a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának tisztsége (ilyen posztot a tervezet nem említ), a Magyar Nemzeti Bank elnökét hat helyett kilenc évre választhatják, míg az önkormányzati képviselők és polgármesterek ciklusa a mostani négyről öt évre nő. Nem változik viszont a címer, és az, hogy az alaptörvény a képviselők legalább kétharmadának voksával változtatható meg (nincs szó két egymás utáni parlament kétharmadáról).
Újdonság viszont, hogy az előterjesztés a nagykorú gyermekek kötelességévé tenné a gondoskodást rászoruló szüleikről.
Tiltani fogja a visszamenőleges hatályú törvénykezést az új alkotmány – ígérte meg a Figyelőnek adott interjújában Szájer József, az alaptörvény egyik szövegezője, a Fidesz EP-képviselője. A mostani tervezetben ennek nyomát nem találtuk.
A hatalom forrása a nép
Az Alapvetés című fejezet – amely a Nemzeti hitvallásnak vagy Nemzeti nyilatkozatnak nevezett részt követi – rögzíti, hogy az országot Magyarországnak hívják, szemben a jelenleg hivatalos Magyar Köztársaság elnevezéssel. A tervezet szerint Magyarország független demokratikus jogállam és köztársaság, a hatalom forrása a nép. A rendelkezések között szerepel, hogy Magyarország „az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért”.
A tervezet szerint „Magyarország védi a házasság intézményét mint a férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját”, illetve támogatja a gyermekvállalást. A szöveg alapján az ország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik; Magyarország pedig „a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elve szerint működik”.
Tilos az ember klónozása
A harmadik, Szabadság és felelősség című fejezet szerint az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani, védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége. A tervezet kimondja, hogy az emberi méltóság sérthetetlen, és azt is, hogy a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. Tiltaná a tervezet a kínzást, az embertelen bánásmódot, az emberkereskedelmet és az „emberi egyedmásolást”. A szövegben a kormánypártok rögzítenék, hogy a tulajdon társadalmi felelősséggel jár.
A tervezet kitér arra is, hogy Magyarország „az időskori megélhetés biztonságát a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő”. A javaslat szerint – amint arra korábban Szájer József, a Fidesz-KDNP alkotmányszövegező bizottságának vezetője utalt – az állam törekszik az új műszaki megoldások és a tudomány vívmányainak alkalmazására.
Korlátok között az államadósság
A javaslat közpénzügyi fejezete – amely a jelenleg hatályos alaptörvényben nincs – kimondaná: a központi költségvetésnek biztosítania kell, hogy az államadósság szintje ne haladja meg az előző évi bruttó hazai termék értékének felét; a kormány pedig nem vehetne fel olyan kölcsönt, amelynek következtében az államadósság szintje meghaladná az előző évi GDP 50 százalékát. Rögzítenék továbbá, hogy ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a kormány jogosult a jogszabályok szerinti bevételeket beszedni és az előző naptári évre a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kiadási előirányzatok keretei között a kiadásokat időarányosan teljesíteni.
Kitérnének arra is, hogy a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, illetve a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható. Minden közpénzekkel gazdálkodó szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával, s a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.
(Forrás: Fidesz.hu)
A közpénzügyi fejezet tartalmazza, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök kilenc évre nevezi ki. (Most hat évre szól az MNB-elnök megbízatása). A Magyar Nemzeti Bank alelnökét vagy alelnökeit a Magyar Nemzeti Bank elnöke jelöli ki, a kinevezés időtartama nem haladhatja meg a bank elnökének megbízatásából hátralévő időtartamot. A bank elnöke a Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. A bank elnöke törvényben kapott felhatalmazás alapján, és meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes.
Szavazhatunk a gyerek után?
Kúria lehet a Legfelsőbb Bíróság (LB) neve, Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának neve alapvető jogok biztosára változna, akinek lennének helyettesei. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosáról nem szól a tervezet a jelenleg hatályos alaptörvénytől eltérően. Az alkotmány kimondaná, hogy az alapvető jogok biztosa különös figyelmet fordít a jövő nemzedékek érdekei, valamint a hazai nemzetiségek és népcsoportok jogainak védelmére.
Ötévente választanák meg a helyi önkormányzati képviselőket és a polgármestereket: A helyhatóságokat illetően a javaslatból – azzal összefüggésben, hogy a megye helyett a vármegye kifejezést használnák – kiderül, hogy a megyei közgyűlések helyett a vármegyei képviselő-testület elnevezést vezetnék be.
A tervezet nem tartalmazza a választójog részletes szabályait, de akár a kiskorú gyermekek utáni szavazati jog biztosítására is lehetőséget ad. Eszerint a jövő nemzedékek érdekében nem tekinthető az egyenlő választójog sérelmének, ha sarkalatos törvény azokban a családokban, ahol van kiskorú gyermek az anyának – illetőleg helyette törvényben meghatározott esetben más személynek – további egy szavazati jogot biztosít. A tervezet kitér arra is, hogy minden nagykorú állampolgárnak van választójoga, ugyanakkor sarkalatos törvény a választójog gyakorlását vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti.
Az alaptörvény végén felsorolnák az igennel szavazó képviselők nevét rangok, pártmegjelölések nélkül. A nevek felsorolása előtt a következő mondat szerepelne: „Mi, a 2010. április 25-án megválasztott Országgyűlés képviselői, Isten és ember előtti felelősségünk tudatában, Magyarország első egységes Alkotmányát a fentiek szerint állapítjuk meg.” A nevek után a következő szöveg állna: „Legyen béke, szabadság és egyetértés”. Az új alkotmány 2012. január 1-jén léphet hatályba.
