A búza aratása gyakorlatilag befejeződött, a munkákból már csak néhány százaléknyi van hátra, és hamarosan véget ér a kukorica betakarítása is. Az eredmény minden várakozást felülmúló.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint az idén 8,4 millió tonna kalászos gabona termett, a tavalyinak a duplája, búzából több mint 6 millió tonna, árpából – a második legfontosabb gabonaféléből – 1,4 millió tonna, triticaléból pedig 607 ezer tonna.
Az agrártárca számításai szerint kukoricát több mint 1,2 millió hektárról takarítanak be a gazdálkodók. Az átlagtermés előreláthatólag 6,5 tonna körül alakul hektáronként, a várható össztermés pedig elérheti a 8 millió tonnát. Mindez azt jelenti, hogy hazánkban a tavalyi mintegy 6 millió tonnával szemben az idén előreláthatólag 15 millió tonna gabonát takarítanak be.
A számok nyelvén
A KSH gyorsjelentése szerint a legfontosabb gabonafélék (búza, árpa) termésátlaga közel kétszerese a 2003. évinek. A búza-betakarítás területe 1 millió 173 ezer hektár volt, 5,3 százalékkal nagyobb az előző évinél. Idén 5130 kg/hektáros termésátlag mellett több mint 6 millió tonna búza termett. Legfontosabb kalászos gabonánk termésátlaga 35,4 százalékkal, termésmennyisége 47,6 százalékkal haladta meg az 1996–2000. évek átlagát.
Durumbúzából ezer hektárral nagyobb területről, 12 ezer hektárról, az előző évinek több mint kétszeres mennyiségét, 51 ezer tonnát takarítottak be. Árpából összesen 331 ezer hektáron, – 4300 kg/hektáros termésátlaggal – több mint 1,4 millió tonna termett. A 2003. évitől 10 ezer hektárral elmaradó területen, 81 százalékkal magasabb termésátlaggal, közel 76 százalékkal több árpát takarítottak be.
Az évtizedes rekordnak számító gabonamennyiséget azonban egyelőre lehetetlen eladni. A búzapiac mozdulatlan, a termelők ugyanis arra számítanak, hogy a novemberi uniós intervenció során a jelenleginél magasabb áron tudják eladni terményüket.
A magyar gabonaszövetség elnöke, Lakatos Zoltán azt mondta, nem lepné meg, ha közel kétmillió tonna búza kerülne az intervenciós alapokba. Az illetékes ezt azzal kapcsolatban említette meg, hogy az intervenciós ár tonnánként 101 euró (mintegy 25 ezer forint), kedvezőbb, mint amit az exportpiac fizet.
Németh Imre közlése szerint az intervenciós raktárakra szóló pályázat első része lezárult, 1,7 millió tonnás raktárkapacitást ajánlottak fel a gazdálkodók. A pályázatot a minisztérium szeptember 30-áig meghosszabbította. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal raktárregisztert is készített, ennek alapján 1910 gazdálkodó több mint 12 millió tonnás raktárkapacitást jegyeztetett be.
Mindez azonban kevésnek tűnik, hiszen a gazdák többsége legalábbis aggódik amiatt, hogy megéri-e a búzája a november 1-jei felvásárlást. Szakemberek szerint a következő hetekben dől el, hogy az elvileg elegendőnek ígérkező tárolókapacitás rendelkezésre áll-e a már betárolt gabona értékesítése révén megüresedő helyeken, valamint a kereskedelmi raktárkapacitás feltöltése nyomán.
Spanyolország a cél
Ennél jóval biztatóbb a hazai kukoricatermés jövője, amely várhatóan jelentős befolyással bír az Európai Unióra is – jelentették ki kereskedők. Szerintük a magyar kukorica versenyre kell a franciával Dél-Európában.
A Strategie Grains francia elemzője a múlt hónapban a 25 tagú EU 2004-2005. évi gabonatermés-kilátását 277,4 millió tonnára növelte a jobb német, francia és magyar termés hatására. Spanyol ipari források a múlt hónapban azt közölték, hogy a magyar kukorica egy részének felvevőpiaca Spanyolország lesz, amely eddig ezt a terményt Franciaországból és Argentínából importálta.
