Gazdaság

Csatazajban

A Postabankkal kapcsolatos, manapság vitatott döntéseket többen hozták - figyelmeztet Princz Gábor, a pénzintézet egykori első embere.

– Hogyan alakultak politikai kapcsolatai, barátságai az előző, illetve a jelenlegi kormány idején?


Csatazajban 1

– Barátságaimat, kapcsolataimat sohasem a politikai hovatartozás alapján alakítottam, így egyaránt ápolok kapcsolatot jobb- és baloldali politikusokkal. Egy nagy bank vezetőjeként pedig korábban hivatalos kapcsolatban álltam politikusokkal, állami döntéshozókkal, más bankok és cégek vezetőivel is. Mégsem újdonság, hogy Postabank-ügyben nem szólalnak meg politikusok – leszámítva egy-két ellenem irányuló kirohanást, ami nem is baj feltétlenül, hiszen ez egy gazdasági ügy.

– Néhány éve politikusok és más neves közéleti személyek népes csapata az Ön tenyeréből evett. Most gyakorlatilag nincs, aki közülük kiállna Ön mellett. Miként értékeli ezt?

– Nem vagyok már kisgyerek, hogy vállalnia kéne a papának vagy a mamának. Magam vállalom a felelősséget döntéseimért, és ennek megfelelően elvárom, hogy korrekt eljárásban részesüljek. Egyébként pedig nem hiszem, hogy bárkinek is nyilvánosan ki kéne állnia mellettem. Arra van szükség, hogy mindenki számára legyen nyilvánvaló, mi történt, illetve mi nem a Postabank körül. Egyébként nagyon sokan ma is elhiszik, hogy becsületes vagyok.

– Láthatóan valamennyi igazgatósági tag megmenekül a felelősségre vonás alól, egyedül kell elvinnie a balhét az Ön nevével fémjelzett Postabanki gazdálkodás miatt. Mi erről a véleménye?

– A bankot szerintem tisztességesen vezettem, így gyakorlatilag lényegtelen, hogy hány embert gyanúsítanak. Mivel én voltam a bank első számú vezetője, a döntésekért vállalnom kell a felelősséget, de az biztos, hogy én csak egy szereplő voltam a döntések meghozatalakor, azokat – lévén a Postabank állami tulajdonú pénzintézet – felelős hivatalos személyek is befolyásolták, illetve ellenőrizték mindvégig. Ha valóban megkérdőjelezhető lenne, amit tettünk, akkor nem tudom, hogy a hibákat miért nem jelezték a felügyeleti szervek, vagy akár a könyvvizsgáló, illetve hogy ez miért nem derült ki az elmúlt közel öt év során.

– Mi indokolhatja, hogy az ügyészség a nyomozás vége felé kezd vizsgálódni egy újabb témában, és fontos tanúkat most hallgat meg először?

– A legutóbbi kihallgatások alapján az az érzésem, mintha elölről indulna az egész ügy, és ott tartanánk, ahol négy-öt éve, amikor a nyomozás elkezdődött. Azt szeretném, ha a nyomozás véget érne, megszületne a vád, s ha kell, a bíróság előtt fogom bebizonyítani ártatlanságomat. Nyilván vannak előnyei is annak, hogy a nyomozás nem zárult még le, így talán meghallgatásra találnak azok a már korábban is benyújtott indítványaink, hogy a vizsgálat terjedjen ki az Orbán-kormány által végrehajtott konszolidációra is. Ebből nem csak az derülhetne ki, hogy milyen állapotban volt a bank, amikor leköszöntünk, hanem az is, hogy történtek-e visszaélések a konszolidálás során. A sokat kritizált befektetéscsomagok létrehozásával egyébként gyakorlatilag akaratlanul is segítettük a később “konszolidálásnak” nevezett folyamatot. Ha pedig valaki azt állítja, hogy a vezetésünk alatt bármilyen vagyonvesztés volt, akkor nézzük meg azt is, hogy a konszolidálás során milyen számításokat végeztek. Az eddigi nyomozás során egyébként a bank összes hitelét, befektetését megvizsgálták, így teljesen érthetetlen, hogy ennyi idő után miért pont most, és miért a Budai Hengermalom ügyét rángatják elő, amikor a szakértői vizsgálatok itt sem találtak semmit. Ezek után nehéz azt állítani, hogy ez nem politikai ügy.

– Időről időre értesülhet a közvélemény arról, hogy a Reorg Rt.-nél landoló követelések értékesítéséből milyen bevételek folytak be, de azt nem derült ki, hogy a követeléseket valóban értéken sikerült-e eladni.

– Nem tudom, hogy a konszolidáció során ki, mit, menyiért, hogyan és kinek adott el, de őszintén szólva akkor lennék csak igazán nyugtalan, ha nekem kellett volna a konszolidációt végigcsinálnom úgy, ahogyan azt tették.

– Hogy érzékelte, az elmúlt öt évben mennyire függött a politika széljárásától a nyomozás menete?

– Szerintem egyértelműen politikai csata zajlik most is. A Postabank ügye mindig hullámokban tört elő, méghozzá akkor, amikor a belpolitikai ellentétek is kiéleződtek. Azt kell látni, hogy én nem egy magánbanknak, hanem az ország egyik legnagyobb állami bankjának a vezetője voltam. Nem egyedül hoztam a döntéseket, és nem egyedül választottam ki a befektetéseket. Az állam mindenkori képviselői láthatták a Postabank tőkehelyzetét. Aki ezek után azt hiszi, hogy én egy személyben, vagy három-négy menedzserrel azt csináltam, amit akartam, az nagyot téved. Lehet, hogy naiv vagyok, de abban reménykedem, hogy továbbra is korrekt marad a vizsgálat – ami véleményem szerint eddig szakmai alapokon folyt -, és mihamarabb lezárul a nyomozás.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik