Még másfél évtizede is a világ legtermészetesebb dolga volt, hogy ha valami elromlott, akkor azt elvittük a mesterhez, és megcsináltattuk. Mára a napokon belül tönkremenő olcsó bóvlik, és a mindenáron fogyasztásra sarkalló reklámok, amelyek a javítás helyett a cserét sulykolják, egy teljesen logikátlan mintát építettek számunkra.
Valóban szükséges lecserélni a mobiltelefonunkat akkor, amikor az egyetlen érv a reklámban, hogy a maga néhány hónapos létezésével máris szégyellni valóan divatjamúlt a készülékünk? Legyünk kritikusak a reklámokkal szemben, és a tényleges szükségleteinkre figyeljünk – tanácsolja Kukadiéta programjában a Hulladék Munkaszövetség.
Legyen javítható
A termékválasztás során gondoljunk arra, hogy hosszú távon jobban megéri igényes, tartós holmit venni, mint havonta újjal pótolni az elromlott régit. A minőség mellett az is fontos, van-e a terméknek szervízhálózata, kapható-e hozzá alkatrész. És bár ezt a nagyobb beruházásoknál – hűtőgépnél, mosógépnél – magunktól is gyakran megtesszük, a mindennapi, kisebb összegű cikkeknél is fontos lenne utánanézni. Keressük az olyan termékeket, amelyek szétszedhetőek, szétszerelhetőek, nincsenek egybeöntve.
Még a mester munkája is olcsóbb, mint egy új cipő (MTI)
Ha kedvünk támad sétálni egyet a környékünkön, térképezzük fel a javítóműhelyeket lakó- és munkahelyünk közelében, tudjuk, hogy hová fordulhatunk, ha elromlik a cipzár, eldugul a mosógép. Ehhez kapcsolódik a Javítóműhelyek adatbázisa, ami egy közcélú online gyűjtemény, bárki ajánlhatja az ország bármely részéről azt a mestert, akinek elégedett volt a szolgáltatásával. Az adatbázis végső célja, hogy tárgyainkból ne legyen idő előtt hulladék.
Ne hagyjuk magunkat
Kerüljük a piacokon, megbízhatatlan boltokban a minőségi tanúsítványt nélkülöző olcsó bóvlikat. Nem véletlen, hogy a legtöbb egészségre veszélyes termékkel itt találkoznak a fogyasztóvédelmi hatóságok. Mi se legyintsünk rá, ha a vásárlás másnapján szétszakad, tönkremegy az, amit megvettünk. Csak sok ember tudatos hozzáállása kényszerítheti ki azt, hogy a fogyasztóvédelem hatékonyan fejlődhessen, és egyre több minőségi áru kerüljön a polcokra. Mindig őrizzük meg a számlát, a jótállási jegyet, vegyük a fáradságot visszavinni a hibás árut, és kopogtassunk a fogyasztóvédelmi hatóság ajtaján, ha a kereskedő nem jár el korrekten velünk szemben.
Az internetes panaszfórumokon a hasonló problémákkal szembesülők oszthatják meg véleményüket egymással. Az ilyen fórumokon, szakmai internetes oldalakon tegyük közzé a jó és a rossz tapasztalatainkat egyaránt, mert, másoknak segíthetünk a mérlegelésben. Az aukciós oldalakon is értékelést kell készíteni az eladókról, ami az utánunk következő vásárlók számára iránymutatás.
Képesek vagyunk rá
Az életünket körülvevő tárgyak egy része javításkor nem igényel különösebb szakértelmet, legfeljebb egy kis gyakorlást, innen-onnan ellesett ügyes fogást. Merjünk kísérletezni, a késztermékek, a kényelmes, „eldobós” megoldások áradata sajnos rengeteg embernél teljesen háttérbe szorítja a leleményességet, kreativitást. Ha sokáig nem gyakoroljuk a szerelést, varrást, akkor egy idő után sajnos mi is elhisszük magunkról, hogy képtelenek vagyunk rá, pedig rengeteget lehetne így spórolni. Kérdezzük az öreg mestereket, szüleinket, nagy szüleinket, és adjuk tovább gyerekeinknek játékos formában a tudást.
Időtöltésnek kiváló és kreativitásunk megcsillantására is remek lehetőség a társaságban végzett, ráérős javítgatás. Azon is jókat lehet ötletelni, hogy a használt, de már felesleges tárgyaknak milyen az eredetitől teljesen eltérő funkciója lehet, amivel ismét létjogosultságot kaphatnak.
A javítás lényege az újrahasználat, vagyis, hogy ne váljon hulladékká az, amit egyszer a pénztárcánk mélyére nyúlva megvettünk. A javítás a környezettudatosságunk része azáltal, hogy kevesebb hulladékot termelünk, és lemondunk olyan új termékekről, amelyeknek a gyártása újabb terhelést jelent a környezetre nézve – lásd a felhasznált energiát, nyersanyagokat, a szállítás és a gyártási folyamat által okozott szennyezést. Ha elkerülhetetlenül meg kell vennünk bizonyos termékeket, akkor pedig törekedjünk arra, hogy az ellenőrzött, de használt termékek közül válasszunk.
Minden egyes tárgy kidobása előtt, gondoljuk végig, hogy tényleg a hulladéklerakóban a helye, vagy mégis ki lehet még hozni belőle valamit?
kukadiéta
Ha fontosnak tartja, hogy háztartását
környezettudatosabbá tegye úgy, hogy a tárgyak kidobása helyett
hasznossá teszi azokat, és így csökkenti a környezetet szennyező
hulladékot, akkor nevezzen a HuMuSz KukaDiéta zöld háztartás versenyén.
A nevezéshez kattintson ide.
Cikkünk szerzője Graczka Sylvia, a Hulladék Munkaszövetség munkatársa.