1. Definíciók
Samuelson (1954, 387.o) „olyan jószág, amit közösen élvezünk, vagyis ennek a fogyasztása nem eredményezi azt, hogy az adott jószágból mások csak kevesebbet fogyaszthatnak.” vs. magánjavak – „fel lehet osztani az egyének között”
Szuboptimális mennyiség!
1.1 Versengés, rivalizálás hiánya
Horizontális vs. vertikális összegzés
Samuelson általános egyensúlyi modellje – ábra
MRSgxb = [MRTgx-MRSgxa]
i=1SnMRSgxi=MRTgx
kettős optimalizálás: Oq1 mennyiség + költségmegosztás (adóárak) Erik Lindahl (1919) – haszonelvű adózás elve
diszkriminatív árazást (vs. monopól kibocsátás MRa + MRb = MCg, és nem MBa + MBb = MCg)
Kérdés: megbízható ismereteket szerezhetünk-e az egyének keresleti görbéiről?
1.2 Kizárás hiánya
Magánjavak: bárkit ki lehet zárni a jószág fogyasztásából, ha nem képes megszerezni a jószág tulajdonjogát
Fogolydilemma – potyázás
Kinyilvánítják-e az egyének a közjavak iránti preferenciáikat? – Ugyanúgy képződnek az egyéneknek közszektor szolgáltatásai iránti preferenciái, mint a magánjavak közti választások során? – vö. benefit taxation – nincs egyetlen közös árarány (adóár)
Definíció: Nash-egyensúly: mindkettőjük döntése optimális, ha adottnak veszi a másik fél stratégiáját.
| Egyéb játékok | Nash-egyensúly | Pareto-optimum |
| Gyáva nyúl | nincs | K-K; K-D |
| Nemek harca | K-D | K-D |
| Hagyjuk a másikra | K-D | K-D |
| Fogolydilemma | D-D | K-K; K-D |
(potyázás – vs. kényszer fogyasztás)
1.3 Vegyes javak
Léteznek? Ha a fegyveres erők északon – délen? Bíróság, egészségügy: sorban állás (Coase: világítótorony – magán előállítás: nem merült fel olyan piaci kudarc, bár lehet szuboptimalitás)
tiszta közjavak = megfoghatatlan, pl. biztonságérzet az elrettentésen alapuló honvédelem miatt
Szabad javak
Tulajdonjog? – megéri: összefügg a szűkösséggel (érték)
víz tulajdona K-USA (bőséges víz – a parti tulajdonos joga a természetes vízfolyáshoz, tulajdon korlátja: nem sértheti mások hasonló jogát, és nem adhatja el ezen jogát) vs. Ny-USA (vízhiány – exkluzív jogok: nincs jog természetes vízfolyáshoz, eladható – korlát: racionális használat, pl. víztározó is belefér)
szerzés igazságossága – első kiemelt szerepe vs. kutatás költségének minimalizálása
– elsüllyedt kincs – első megtaláló, néha első bejelentkező kutató
– szellemi tulajdon: szabadalom – nyilvánosságra hoz, adott időre (vö. monopoljog), nem „nyilvánvaló” (könnyen rájöhetne más is), nem alapvető (pl. alapkutatás), DE: ha túl korán visszatart többieket továbbfejlesztéstől – mit is véd? bűvös kocka pere egy korábbi 2*2-es hasonló kockával
Díjfizető javak, klubjavak
Kvázi közjavak
javak magán és közösségi jellegének keveredése – pl. oktatás.
Musgrave (1969) – túlcsordulás és a magánhaszon aránya alapján az 1 és 0 között (vö. externália)
Buchanan (1968) oszthatóság – a fogyasztók száma.
tisztán magánjavaké (1 kategória) – teljesen osztható az egyes személyek (vagy egyes háztartások) között;
másik szélsőséget – teljes mértékben oszthatatlan: minden tagja ugyanazt fogyasztja. Pl. a szúnyogirtás adott városrészben
(2) kategória: poroltók [fire extinguishers] – kevés szomszéd közösen. –– önkéntes megállapodások
(4) kategória: uszoda, ha kevesen használják – nem zsúfolt. –– klubok
(3) kategória: a védőoltás, mindenki számára, akivel kapcsolatba kerül pótlólagos védelem
(5) kategória: tiszta közjavak, pl. a támadásoktól elrettentő honvédelmi kiadások.
1.4 Olson közjószág tipológiája
Inkluzív közjavak
nem piaci – változó mennyiség/haszon – új belépővel szemben semleges
Exkluzív közjavak
piaci – állandó mennyiség/haszon – új belépőt megpróbál távol tartani
exkluzivitás/inkluzivitás közjószágtól függ nem csoporttagoktól (vö. ua. csoport különböző jószágok esetén – Olson: szakszervezet)
Pozícionális közjavak
hálózati externáliák: érték nő, ha több fogyasztó – nincs optimális méret
útkötöttség: harc a standardizálásért – technológiailag alacsonyabb rendű, magas érték a hálózat miatt (pl. QWERTY)
1.5 Csontos László tipológiája
Fogyasztási oldal
– kizárás lehetetlen (technikailag lehetetlen vagy gazdaságilag értelmetlen) – nem hivatalos
– rivalizálás hiánya
– a jószág fogyasztásának külső gazdasági hatásai
– az egyének rosszul mérik fel / tudatosan torzítják preferenciáikat
– a jószág jogi/politikai/etikai normáknak megfelelő mennyiségének előállításához a jövedelemelosztás megváltoztatása lenne szükséges
Termelői oldal
– jószág oszthatatlan vagy darabos
– előállítása bizonyos (jelentős) üzemnagyságot tételez
– termelése külső gazdasági hatásokkal jár együtt
2. Közjavak előállítása magánúton
2.1 Olson csoporttipológiája
Privilegizált – kis csoportok
Egyéni haszon > közjószág teljes költsége
Kicsik kizsákmányolják a nagyokat
zsarolás: gyáva nyúl (stratégiai viselkedés: oligopolisztikus alku)
Nagy látens csoport
Egyéni haszon
Közepes csoport
Egyéni haszon
2.2 Önkéntes megegyezések
Buchanan
3.5 ábra – (Sa az a legkisebb összeg, amit azért kérne, hogy a jószágot biztosítsa = a kereslete és a határköltség különbsége)
Wicksell konszenzusszabálya
vö. Pareto-optimum – Lindahl-árak, adóárak (vö. haszonelvű adózás) – gyakorlat?
Lindahl-Johansen-féle módszer
3.7 ábrán – adóárak: h értéke 0-tól 1-ig változnak – a vízszintes vonalak. A PCCA és a PCCB ár-fogyasztás görbék: alacsonyabb adórészesedés esetén több G-t választanának. – Gyakorlati mechanizmus? kétoldalú monopólium (vö. Coase ábra), jövedelemelosztás hatása
2.3 Közepes csoport
Schelling-diagram: kritikus nagyságú tömeg
Ábra 13.1 – nem kooperáló (potyázó) haszna mindig nagyobb, B > O – kooperáció jobb, mint teljes dezertálás, D fölött kooperáló is jól jár (kritikus nagyságú tömeg!)
Ábra 13.2 – költség nem állandó: (A) – kooperáció (koordináció?) költsége nő a csoportlétszámmal; (B) – ha kevesen kooperáció költsége magas
Ábra 13.3 – haszon nem állandó: m alatt – egyoldalú együttműködők kárt okoznak (pl. kollektív büntetés ); n fölött – utolsó kooperálók lerontják az eredményt
2.4 Klubok
Egyéni fogyasztás – teljesen közös fogyasztás között
Skálahozadék + zsúfoltság (= versengés ???)
ÁBRA
Szimultán optimalizáció – példa: önkormányzatok
Fontos:
– az adott csoport tagjainak szempontjából vizsgál – makroszinten más (mindenkinek jut csoport? Pareto-hatékony – kívül maradottak vesztesége?);
– kizárás költségmentes
– a költségek és a hasznok oszthatók
– egy termék
– homogenitás – szegregáció! belső megkülönböztetés sincs (csoporttagok egyenlőek)
2.5 Tiszta közjavak
Stratégiai viselkedés
Feltárja-e preferenciát?
alul vs. felülbecslés
| Clark-adó | M alternatíva (TM) | N alternatíva (TN) | Clark-adó |
| Szavazó | |||
| 1. | 40 | 0 | 35 |
| 2. | 0 | 50 | 0 |
| 3. | 20 | 0 | 15 |
| 4. | 0 | 5 | 0 |
| Összesen | 60 | 55 |
Forrás: Ng (1978) alapján
Cél: a „nagy csoportos jelleget” olyanná kell alakítani, mintha „kis csoport” = az egyénnek érzékelnie kell, hogy magatartása hat a többiekre. – viselje a következményeit, ha preferenciáit kinyilvánítja (vagy éppen elrejti).
A Clarke- adó működése – Túl magas összeg? Túl alacsony összeg? – nem hat v. hátrányos
Gyakorlati nehézség:
– van-e döntő szavazó – csoport létszámának növekedésével
– koalíciós szavazás – 2. és a 4. szavazó koalíció: 2. szavazó 100 egységet; a 4. szavazó 90-et.
– pénzt nem lehet a szavazókhoz visszajuttatni – az egyének megváltoztatnák a jószág iránti keresletüket
– az érintett személyek csődje
– kellően motiváltak-e, részt vesznek-e a szavazásban
Olson II.
Politikai vállalkozók szerepe
Nagy csoport szervezésének tranzakciós költségeit felvállalja – miért?
Szelektív ösztönzők
Pozitív, negatív, normák – magánjavak! vs. Stigler-kritika: mások is nyújthatnák ezt a magánjószágot olcsóbban, közjószág költségei nem terhelnék a csoportot
