Hét százalékkal többen haltak meg idén az első hét hónapban, mint 2014 első hét hónapjában – írta a KSH friss népmozgalmi adatok alapján.
A hivatal magyarázata szerint:
- a január-februári jelentős halálozási többletben a tetőző influenzajárvány is közrejátszott
- a júliusi 4,3 százalékos emelkedés hátterében pedig a hőhullámok halandóságra gyakorolt kedvezőtlen hatása állhat
A napi.hu egybevetette az OEP és KSH-statisztikákat, és arra jutottak, hogy:
- Ha a 2015-ös kiugróan rossz halálozási mutatók hátterében részben az influenzajárvány áll, az azt jelenti, hogy a szokásosnál tízszer nagyobb volt a betegségből bekövetkező halálozási arány. Minimum meglepő, hogy ezt akkor az egészségügyi hatóságok nem jelezték és adekvát intézkedésekről sem hallottunk.
- Ha pedig a hőséggel is magyarázzuk a durván romló mutatókat, akkor azt kell megemlíteni, hogy a hőségriadók idején megugró kórházi halálozás a klimatikus változások kezelésének hiányosságaira utal.
A lap szerint mindezen adatok birtokában egyelőre csak annyi a biztos, hogy a kiugróan rossz 2015-ös halálozási értékek egyértelmű háttere még nem állapítható meg. Azaz a KSH által feltételezett influenzajárványra visszavezethető halálozásnövekedés nem járt a kórházi halálozás aktuális arányának a módosulásával, illetve a szövődményes esetek arányának a növekedésével.
