A koloknet.hu honlapon megjelent Ketyeg a létszámbomba című tanulmány szerzője kifejti, hogy, amennyiben az oktatás szerkezete nem változik, komolyan kell tartanunk attól, hogy társadalmunk aránytalanul sok pénzt fog költeni egész korosztályok egyre értéktelenebb és használhatatlanabb diplomáira.
Inverz tandíj várható
Lannert Judit, a Tárki szociológusa egyenesen arról ír, hogy 8-10 év múlva előállhat az a helyzet, hogy a felsőoktatás kénytelen lesz fizetni a gyerekeinknek, hogy odajárjanak. A mai helyek feltöltése még úgy sem lesz lehetséges, hogyha minden gyerek, aki elkezdte az általános iskolát, egyetemre megy. Már ma is hallani olyanról, hogy bizonyos főiskolák szakjaira lasszóval kell fogni a jelentkezőt, és ezért ingyen jegyzeteket vagy kollégiumot is felajánlanak nekik. Sőt olyan híresztelések is vannak, hogy bizonyos helyeken azok, akik első helyen jelölték meg az adott intézményt, még laptopot is kapnak.
Évnyitó egy általános iskolában – Mindenki lehet egyetemista (fotó: MTI)
Kiapadnak az expanzió forrásai
Jelenleg ugyanolyan folyamatok zajlanak a felsőoktatásban, mint a közoktatásban. Az érettségit adó képzések térnyerésével együtt lezajlott a felsőoktatási férőhelyek bővülése is. Míg a „szocialista” oktatási rendszer csak egy szűk elitnek tette lehetővé az érettségit, s így a felsőoktatásban való továbbtanulást, ma már a diákok 75 százaléka érettségizik, és a korosztály fele vesz részt a felsőoktatásban. Ám ennek az expanziónak a forrásai lassan kiapadnak.
Nemcsak a gyereklétszám csökken, de lassan azok is bekerültek az egyetemekre, akik korábban nem tehették. 2004-től kezdődően kezdett el csökkenni a felsőoktatásba jelentkezők száma (tehát évekkel a fejlesztési részhozzájárulás tervezett bevezetése előtt), de nem a fiatalok, hanem elsősorban a 20 évesnél idősebbek körében. Az elmúlt években sikerült az arra aspirálóknak bekerülniük a felsőoktatásba – így nincs már „tartalékban” idősebb jelentkező.
Nyitni kell a felnőttek és a külföld felé
Lannert Judit véleménye szerint a felsőoktatás jelenlegi kapacitásainak nagyobb része csak akkor lenne fenntartható, ha egyrészt az egyetemek-főiskolák kínálata vonzóvá válna a felnőtt lakosság és a külföldiek számára is, másrészt, ha a fiatalabb korosztályokban az érettségi általánossá válna.
Ez viszont azt jelenti, hogy alapos átstrukturálódásra van szükség: nem egy homogén felsőoktatásra, hanem olyanra, ahol a néhány nagy, minőségi tudományegyetem mellett a helyi kisebb felsőoktatási intézmények jobban nyitnak a felnőttoktatás, felsőfokú szakképzés és általában a helyi társadalom és gazdaság igényei felé.
Ne örüljünk, ha mindenki bejut a felsőoktatásba
Ha viszont nem lesz változás, akkor bizony ezek a férőhelyek ugyanúgy finanszírozhatatlanná válnak, mint ahogy erre a közoktatásban is látunk jeleket – hívja fel a figyelmet a szociológus, aki hozzáteszi, hogy az ingyenjegyzetet és -laptopot nekünk kell kifizetnünk, hiszen a mi adóforintjainkból állják ezt az egyetemek.
A magyar felsőoktatási intézmények láthatatlanok a nemzetközi rangsorokban. A Tárki kutatója szerint ne örüljünk, hanem inkább aggódjunk, ha gyermekeink mind bejutnak majd a magyar felsőoktatásba, és még fizetnek is nekik. Ahol nincs teljesítményelvárás sem a diák, sem a professzor felé, ott ugyanis nem terem értékálló diploma.
