Nagyvilág

Magyarország is fizeti a görög bulit

Komoly vita bontakozhat ki az Európai Unióban a valutaunió országait megrendítő pénzügyi válság miatt. Az adós országokban erősödik az ellenállás az újabb takarékossági csomagtervekkel szemben, a hitelező országokban pedig fokozódik a bosszúság az újabb milliárdos mentőövek miatt.

Vitathatatlan: a görög mentőcsomag megterheli a közös pénzt nem használó országok állampolgárait is. Friss elemzésében a Der Spiegel az európai valutauniót egyenesen az egész öreg kontinens jövőjét fenyegető legnagyobb veszélynek nevezi. A lap szerint az euró ugyanis olyan nemzetgazdaságokat láncol egymáshoz, amelyek egyszerűen nem illenek össze.

Erre utalt egy keddi interjúban Orbán Viktor magyar miniszterelnök is, amikor arról beszélt, hogy éles vita van kialakulóban az öreg kontinens vezetői között az eurózóna gyengélkedő tagállamai miatt. A napokban Angela Merkel és Nicolas Sarkozy éppen erről egyeztetett, és a többi között ezért járja végig a legfontosabb európai országokat (köztük Magyarországot) Ven Csia-pao kínai miniszterelnök. Az eurózónát érintő pénzügyi probléma súlyát jól jelzi, hogy Kína vásárolni kezdte az európai államkötvényeket, és hatalmas energiákat fordít az európai gazdasági együttműködés erősítésére, ezzel segítve az eurózóna államadósságokkal terhelt térségét.

Együtt államcsődben, jóban-rosszban

Görögországban Jeórjiosz Papandreu kormánya kedden túlélte a bizalmi szavazást, és ezzel átmenetileg elkerülte az államcsődöt. A kabinet most meghozhatja azokat a megszorító intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy Athén megkapja a megsegítését célzó 110 milliárd eurós hitel aktuálissá vált 12 milliárd eurós részletét.

A Der Spiegel megemlíti, hogy Görögország kozmetikázott költségvetési és pénzügyi adatokkal “sumákolta be” magát a valutaunióba, és ha Athén pénzneme ma is a drachma volna, akkor a görög államadósság elszigetelt problémát jelentene, amelyet Európa könnyedén rendezhetne. Csakis az euró révén lett a görög adósság az összes partnerállam problémája is – egyúttal pedig veszély a közös pénzre. Ha Brüsszel elengedné Athén kezét, úgy a válság akadálytalanul terjedhetne tovább az euróövezet gyönge láncszemeire. A közös valuta jóban-rosszban összekovácsolja az EU erős és gyönge államait. Nincs vészkijárat, sem szabályok az esetleges vészhelyzet kezelésére; csak a remény, hogy a végén minden jól sül el – olvasható a lapban.

Budapestnek is fájni fog

Az Open Europe nevű független kutatóintézet elemzése is az aggodalmakat erősíti, és állítja: jelentősen növeli az Európai Unió eurózónán kívüli tagállamainak pénzügyi kitettségét a görög válság. A jelentés hosszú távú megoldásokat szorgalmaz az összes európai adófizetőt érintő újabb pénzügyi összeomlások elkerülése érdekében.

Magyarország is fizeti a görög bulit 1

A londoni intézet munkatársai úgy vélik: az európai adófizetők kiszolgáltatottságát megháromszorozza a 110 milliárd eurós görög mentőöv. A hitel semmi másra nem jó, minthogy növelje az eurózóna mesterséges életben tartásának költségeit – vélik az Open Europe szakértői.

A Der Spiegel szerint is lélegeztetőkészüléken van a pénzügyi unió. Repedés húzódik végig Európán: az egyik oldalon azok találhatók, akiknek mind több pénzre van szükségük, a másikon pedig azok, akik ezt finanszírozzák. Frusztráltan háborognak a görögök a németeken, a németek a görögökön, portugálokon, spanyolokon, olaszokon. Az európai egyesülés politikai béketerve azzal fenyeget, hogy a népek közötti hatalmas gazdasági vitává fajul – írja a német lap.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik