A
német konzervatív napilap brüsszeli tudósítója, Stefanie Bolzen az írás
alcímében hangsúlyozta: a hat hónapos magyar EU-elnökség megmutatta,
hogy az új tagállamok egyre inkább önállósodnak Brüsszellel szemben.
Bolzen felidézte Orbán Viktor miniszterelnök januári
meghallgatását az Európai Parlamentben, majd leszögezte: június 30-án,
amikor véget ér a magyar EU-elnökség, megállapítható, hogy annak európai
mérlege nem marad el a miniszterelnök januári szereplése során keltett
várakozásoktól. Sem kormányfőként, sem az EU soros elnökeként nem hagyta
magát túlságosan befolyásolni az EU képviselői által. “Az egy éve
hivatalban lévő miniszterelnök új alkotmányt adott Magyarországnak,
amely évekre meghatározza az ország fejlődését, gyengíti a hatalmi ágak
szétválasztását, aláássa az alkotmánybíróságot, Orbán hívei hosszú távon
kulcspozíciókban maradhatnak. Emellett a heves tiltakozások ellenére és
csak apróbb változtatásokkal keresztülvitt egy médiatörvényt, amely
heteken át felháborodást váltott ki” – írta a német lap brüsszeli
tudósítója.
Európa megismerhetett egy olyan új
politikus-típust, amelyet meg kell tanulnia kezelni. Miközben a
2004-ben, illetve 2007-ben csatlakozott tagállamok vezetői a rivaldafény
helyett inkább a “hátsó sort” keresték, Orbánnal új öntudat “érkezett”
Brüsszelbe – fogalmazott a tudósító, utalva arra, hogy a miniszterelnök
elsősorban a nemzeti érdekeket tartja szem előtt, az uniót egyfajta
“ellenpéldának” tekinti, mégpedig olyan magabiztossággal, amely közel
áll az arroganciához.
Orbán strasbourgi és brüsszeli fellépései
megmutatták: elmúlt az az idő, amikor az új tagállamoknak a hallgatás
lehetőségét kellett kihasználniuk, ahogy azt Jacques Chirac akkori
francia államfő ajánlotta. A saját úton járás a tudósító szerint
ugyanakkor senkit nem lepett meg. A jobboldali konzervatív Orbán ugyanis
már 2001-ben kifejezésre juttatta, hogy “az Európai Unión kívül is van
élet.” Akkoriban ezért választási vereséggel fizetett, ma azonban hívei
megtapsolják ezért – írta Bolzen.
A magyar miniszterelnök – mint a
tudósító fogalmazott – az otthoni hangulat miatt láthatóan nem hagyta,
hogy Brüsszelből diktáljanak neki, az európai színpadot inkább arra
használta fel, hogy politikáját otthon jól eladhassa. A cikkíró ennek
kapcsán emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor a napokban Ven Csia-pao kínai miniszterelnök előtt kijelentette, hogy
Magyarországnak újfajta szövetségekre és újfajta szövetségesekre van
szüksége. Felidézte azt is, hogy a március 15-i nemzeti ünnepen
elhangzott beszédében elutasított mindenfajta “diktátumot” Brüsszelből
is.
A tudósító szerint a jövő mutatja majd meg, vajon ez a
magabiztosság jó-e az európai projekt számára, ugyanis a
felelősségvállalás készségéről tanúskodik. Vagy pedig arról, hogy az
Európai Unió egykor erősen elkötelezett közép- és kelet-európai híveiből
olyan államok lettek, amelyek elsősorban nemzeti kategóriákban
gondolkoznak.
A cikkíró a továbbiakban felidézte Orbán Viktor
legutóbbi brüsszeli, az Európai Tanács – magyar elnökség alatti utolsó –
ülését követő sajtóértekezletét. A kormányfő – mint írta – tudatta,
hogy a magyaroknak köszönhetően Európa erősebb lett, mint hat hónappal
ezelőtt volt. A tudósító szerint még ennél is mélyebb benyomást keltett
Orbán zárszava. A 48 éves politikus – fogalmazott Stefanie Bolzen –
“teljesen megfeledkezett” a vitatott médiatörvény miatti heves
bírálatokról – amelyekre az ország módosításokkal reagált -, továbbá az
új alkotmány kidolgozásával kapcsolatos kritikákról, és azt hangoztatta,
hogy Magyarország visszaszerezte hitelességét és hírnevét.
A
német újság tudósítója szerint az vitathatatlan, hogy a magyarok az unió
elnökeként “a munka szintjén” sikereket mutathatnak fel. A sikerek
sorában egészen elől áll Horvátország 28. tagállamként történő
csatlakozása – írta a szerző, emlékeztetve arra: az év elején még aligha
adott bárki is esélyt a magyar külügyminiszter, Martonyi János azon
kijelentésének, hogy június végéig sikerrel lezárulhatnak a Zágrábbal
való csatlakozási tárgyalások.
A tudósító utalt arra, hogy a
schengeni térség tervezett bővítését, Románia és Bulgária – Magyarország
által támogatott – csatlakozását a “régi EU” kételyei miatt
ideiglenesen el kellett halasztani. A sikerek között említette az újság
ugyanakkor a magyar kezdeményezésre jóváhagyott európai szemesztert, ami
az Európai Bizottság számára lehetővé teszi az egyes tagállamok
pénzügyi tervezésének – még korai szakaszban történő és átfogó –
befolyásolását. Ugyancsak kiemelte a lap az euró megmentését és a
stabilitási paktum reformját célzó, a magyar elnökség által erősen
szorgalmazott intézkedések elfogadását. Külön említette a szerző az
elhatározott közös európai romastratégiát, amely az Európában élő 12
millió roma helyzetének javítására hivatott, és a sikerek között utalt a
tudósító a Duna-stratégiára is.
