“Biztos vagyok benne, hogy többször hibáztunk (…) bizonyos dolgokat másképpen is lehetett volna csinálni” – fogalmazott óvatosan Rice, aki Bush legközvetlenebb bizalmi körének tagja. Most előre kell nézni – mondta Rice, megjegyezve, hogy minisztersége után, amikor visszatér a Stanford Egyetemre, esetleg elemezni fogja az iraki háborút, és könyvet ír arról, mit lehetett volna másképpen intézni. Mint az ABC hozzáfűzte: a januártól működő új, demokrata irányítású kongresszus azonban nem fog addig várni, valószínűleg hamarosan el akarja számoltatni a kormányt a hibákért. A Fehér Ház mindeddig nem volt hajlandó nyíltan elismerni, hogy hibák történtek Irak kapcsán.
Bush elnök idén májusban azt mondta, hogy az Abu Graib-i börtönbotrány volt az eddigi legnagyobb hiba, ami történt. Szeptemberben, a 2001-es terrormerényletek évfordulóján pedig úgy fogalmazott, bármi hibát is követtek el, a legnagyobb hiba azt hinni, hogy a csapatok kivonása után az al-Kaida terrorhálózat békén hagyná Amerikát.
A csapatkivonást követelő demokraták az elhibázott politika bizonyítékaként értékelték azt a feljegyzést, amelyet Donald Rumsfeld távozó védelmi miniszter készített két nappal azelőtt, hogy Bush bejelentette a tárcavezető lemondását. A Fehér Háznak címzett, a The New York Times által megszerzett és a hét végén nyilvánosságra hozott titkos feljegyzésben a Pentagon vezetője “erőteljes változtatásokat” szorgalmazott az iraki politikában, mert a jelenlegi stratégia nem látszik működni, az eredmények “nem elég gyorsak”. Rumsfeld gyakran köröztetett belső, többnyire kérdőjeles feljegyzéseket, hogy vitára ösztönözzön a fontos kérdésekben.
Szombatig 2887 amerikai katona vesztette életét Irakban a 2003 márciusában indított invázió óta. Nagy-Britanniának 126, Olaszországnak 33, Ukrajnának és Lengyelországnak 18-18, Spanyolországnak 11, Dániának 6 halottja volt. Salvador 5, Szlovákia 4, Észtország, Hollandia, Thaiföld 2-2, Ausztrália, Magyarország, Kazahsztán, Lettország és Románia 1-1 katonát vesztett.