Hatvan évvel ezelőtt 1945. májusában 8-áról 9-ére virradó éjjel írták alá Berlinben a Németország feltétel nélküli kapitulációjáról szóló okmányt. Európában azóta május 8-a, az egykori Szovjetunió területén május 9-e azóta a győzelem napja.
Az évfordulós megemlékezéseket fűszerezi a Balti államok és az egykori Szovjetunió viszonyának diplomáciai diskurzusa, valamint az amerikai elnök ötnapos európai demokrácia roadshowja is. Ez utóbbi a CNN újságírója szerint egyedülálló abban az értelemben, hogy George Bush összes találkozója és beszédei egy témát járnak körbe: a demokrácia előretörését a múltban és napjainkban. Ennek keretében a második hivatalát töltő politikus részt vesz Moszkvában a második világháború európai lezárásának 60. évfordulója alkalmából tartandó díszszemlén, előtte és utána pedig tiszteletét teszi a kommunizmus bukásával függetlenné vált Grúziában illetve Lettországban.
Az időzítés fonákságát jelzi a Balti államok és Oroszország között nemrég újra fellángolt történelemértelmező polémia, melynek legújabb hozzászólásában Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy nem tartja szükségesnek a bocsánatkérést a balti államoktól szovjet megszállásuk miatt, és az ezzel kapcsolatos spekulációk beszüntetésére szólított fel. Német tévétársaságoknak nyilatkozva az orosz államfő emlékeztetett rá, hogy 1989-ben a Szovjetunió legfőbb népképviseleti szerve határozatban ítélte el a Sztálin és Hitler közti 1939-es, a balti országok szovjet megszállásához vezető megállapodást, amelyről azt is kimondta, hogy Sztálin személyes, a szovjet nép érdekeivel ellentétes döntése volt.
Az amerikai elnök moszkvai látogatása újabb közeleledést jelent a két ország kapcsolatában, azonban továbbra is számtalan olyan téma akad, mely minden valószínűség szerint jobb a békesség alapon, nem kerül napirendre a két politikus találkozóján. Ezek közé tartozik Moszkva venezuelai illetve szíriai fegyvereladásai, Irán, Észak-Korea és a Közel-Kelet kérdése, valamint az oroszok félelme attól, hogy az Egyesült Államok növekvő befolyása nyomán csökken politikai és katonai hatalmuk a régióban
Eljött a pillanat, hogy megértsük, a béketeremtésben minden generációnak ki kell vennie részét – e szavakkal indult idei harmadik európai útjára George Bush, aki Moszkván kívül is könnyen beleszaladhat egy-két rázós helyzetbe a generációk okítása közben. Lettországban szinte kikerülhetetlen a Kelet-Közép-Európát sújtó amerikai vízumpolitika kérdése, a grúz elnök pedig már jelezte, hogy kíváncsian várja az elnök válaszát arra vonatkozóan, vajon ígéretéhez híven közbenjár-e Putyin elnöknél az orosz csapatok grúziai kivonásának érdekében.
George Bush diplomáciai körútja során nem hanyagolja el országa, a demokrácia zászlaja alatt megkezdett közel-keleti küldetésének népszerűsítését sem, időt szakít arra, hogy megemlékezzen a második világháborúban a nyugati hadszíntéren elesettekről Hollandiában egy olyan országban, ahol az iraki invázió óta finoman szólva sem tartozik Bush a legnépszerűbb politikusok közé.
Stephen Hadley nemzetbiztonsági főtanácsadó a fehér házi tudósítóknak adott előzetes tájékoztató során azt mondta, hogy az úti célok kiválasztásával nem akartak üzenetet küldeni Európának vagy Oroszországnak.
