Pénzügy

Így változik a munka világa

Összevonták a munkaügyi, foglalkoztatási és szakképzési intézményeket. A minimálbér elsejétől 93 ezer forint, és bérkompenzációt kaphatnak a munkaadók. Szociális segély pedig mostantól csak annak jár, aki rendben tartja a lakhelyét.

A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvény legtöbb eleme már szeptember elsejével életbe lépett, ám maradt még olyan eleme, amely 2012 januárjától hatályos. A Pintér Sándor belügyminiszter jegyezte jogszabály 20 paragrafusa szerint ugyanis a települési önkormányzat rendeletben előírhatja: csak azok az aktív korú munkanélküli személyek kaphatnak rendszeres szociális segélyt, akik rendben tartják a lakókörnyezetüket. Nemcsak a ház vagy az udvar tisztaságát vizsgálhatják, még a járda tisztasága is számít.

Ha valaki a jegyző felszólításának öt napon belül nem tesz eleget, akkor segély folyósítását egy hónapra fel kell függeszteni.

A minimálbér 93 ezer forint lett

A nyolc órában dolgozó munkavállalóknak járó legkisebb bér havi bruttó 93 ezer forintra nőtt. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő munkakörökben a garantált bérminimum 108 000 forint lett. A kormányrendelet 2012. január elsején lépett hatályba.

Ahhoz, hogy az adóváltozások miatt ne csökkenjen senkinek a nettó bére, azoknak, akiknek a bruttó bére nem éri el a havi 216 805 forintot, az adójóváírás kivezetése miatt kieső jövedelmét kompenzálni kell – az erről szóló, nyáron született törvény is január 1-jén lépett hatályba. Szankcionálják a béremelés elmulasztását: azok a munkaadók, amelyek nem emelik a munkabéreket annyira, hogy a nettó összeg ne változzon, két évig nem indulhatnak közbeszerzési eljáráson, és kizárják magukat az állami támogatásokból is.

Jó hír azonban a munkaadóknak, hogy a béremelés elmulasztása esetén bírságra nem kell számítaniuk. A jogsértés megállapítása alól akkor mentesül egy munkáltató, ha igazolja: a munkavállalóinak kétharmadánál végrehajtotta az emelést.

A vállalkozások járulék-jóváírással, azaz új nevén szociális adó jóváírással csökkenthetik kiadásaikat, de csak akkor, ha minden egyes dolgozó bérét olyan arányban emelik, hogy a nettó nem csökken. A kormány közel 100 milliárd forintot állított be erre a célra. A munkaadói szervezetek szerint azonban az elvárt béremelést nem sok vállalkozás tudja majd kigazdálkodni.

Új szuperintézmény

Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) néven folytatja munkáját január elsejétől a Foglalkoztatási Hivatal (FH), amelybe beleolvadt az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI). Az új csúcshivatal ezután foglalkoztatáspolitikai, munkavédelmi, munkaügyi, szak- és felnőttképzési feladatokat is ellát majd. A főigazgatója Komáromi Róbert, az FH korábbi vezetője lett, a helyettesei pedig az OMMF és az NSZFI első emberei lettek – áll a december legvégén megjelent kormányrendeletben. Az új hivatal működésére a 2012-es költségvetésben 3,77 milliárd forint áll rendelkezésre.

A jövőben az NMH irányítja a munkaügyi központok munkáját, tanácsadást végez a külföldi munkavállalással kapcsolatban, de a munkavédelmi és munkaügyi hatósági feladatokat, ellenőrzéseket is a hivatal dolgozói végzik. Emellett a szakképzés és felnőttképzés is hozzájuk került: például többek között a hivatal munkatársainak a feladata lesz, hogy kidolgozzák az új Országos Képzési Jegyzéket (OKJ) és harmonizálják a nemzetközi rendszerrel – írta a távirati iroda. A pedagógusok, andragógusok és az oktatási intézményvezetők szakmai továbbképzéséért, valamint a szakiskolai szakmai tanulmányi versenyek a megszervezése mellett a szakmai tankönyvek kidolgozásáért is az NMH lesz a felelős.

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal adatokat gyűjt és elemez a munkabérek és keresetek alakulására vonatkozóan, a magánközvetítők és -kölcsönzők éves tevékenységéről, a külföldiek engedély-, illetve bejelentésköteles magyarországi foglalkoztatásáról is. Vizsgálja a foglalkoztatáspolitikával összefüggő jogi szabályozás gyakorlati tapasztalatait, javaslatot tesz a jogszabályok módosítására, illetve munkaerő-piaci programokat dolgoz ki.

Az átszervezés okaként az intézmények egyszerűsítését, a munka hatékonyabbá tételét jelölték meg. Ez azonban létszámleépítést jelent mindhárom korábbi szervezetnél: a Foglalkoztatási Hivatalnál 29, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségnél 108, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetnél 102 főt érint. Az új hivatal létszáma ugyanis nem haladhatja meg a 445 főt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik