Egy állásinterjún a 20-40 éves nők biztosan számíthatnak a következő kérdésre: van gyermeke? Ha van, az a baj, ha nincs, akkor az. Bár az önéletrajzokon nem kötelező feltüntetni, az interjún mégsem célszerű letagadni az utódok létezését. S hogy mi a jó válasz? Attól függ, gyedről vagy gyesről kívánunk visszatérni a munkához vagy egy másik munkahelyről.
„Gyesen lévő anyuka családbarát munkahelyet keres”
Nincsenek könnyű helyzetben a kismamák, kisgyermekes anyukák: két-három év szimbiózis után a gyerek bölcsődébe vagy óvodába kerül, s a beszoktatás sem mindig zökkenőmentes. „Jobb esetben néhány hét alatt megoldódik a probléma, de ezt az időszakot nem igazán kedvelik a munkáltatók, mert időigényes, kiszámíthatatlan” – mondta a Figyelőnetnek Tóth Zsuzsanna, az Anabour Consulting Humán Erőforrás Tanácsadó Kft ügyvezetője. „Célszerű gyorsan megnyugtatni a munkáltatót, hogy van segítségünk a nagymama, szomszéd, családi barát vagy akár egy állandó bébiszitter személyében, aki a gyermek betegsége esetén is tehermentesíti az anyukát.”
Tóth Zsuzsa hozzátette: egyre több családbarát munkahely jön létre, ahol az egyik fő motiváció az, hogy 17 órakor az édesanya haza tud menni, ami azt is jelentheti, hogy némi munkát hazavisz és otthon fejezi be. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy azokon a munkahelyeken, ahol a nők vannak többségben, jobban tolerálják az „óvodai táppénzeket”.
Szakmától nem, de pozíciótól függhet a visszatérés
Tóth Zsuzsa tapasztalata szerint nem számít az, hogy milyen területet vizsgálunk, mindenhol nehéz a kismamáknak pótolni a kimaradt éveket. Érdekes viszont, hogy minél magasabb pozíciót töltött be a nő a szülés előtt, annál inkább elvárják tőle, hogy a nem munkával töltött idő alatt is legalább szinten tartsa a kapcsolatait, és folyamatosan frissítse a szakterületükkel kapcsolatos információkat. Egy gyógyszeriparban dolgozó nőnek például alaposan követnie kellett az utóbbi néhány hónap változásait, míg egy marketingest kevésbé érhet meglepetés, ha visszatér a munkahelyére.
Két típusa van egyébként a kismamáknak, az egyik, aki a húszas éveiben szül néhány év munka után. Ő akkor kezdi építeni karrierjét, amikor már nagyobbak a gyermekek. Ha nem képezi magát otthon, esetleg nem végez el egy újabb iskolát a gyed alatt, komoly gondot okozhat a szakmájába való visszatérés.
A másik típusba tartozó nők először arra törekednek, hogy szakmailag minél többet érjenek el, minél előnyösebb helyzetbe kerüljenek. Gyermekvállalásra a harmincas éveik közepén szánják el magukat, akkor, amikor egy közép- vagy felső vezetői posztról mennek el gyedre. Ők általában kevésbé esnek ki a munkájukból, és hamarabb visszatérnek a szülési szabadságról.
Délelőtti munka és saját vállalkozás
Kerti Piroska kompenzációs szakértő volt a Hewlett-Packard Magyarországnál, közgazdász végzettséggel. Az első gyermekével nyolc hónap után félállásban visszament dolgozni, a másodikkal két évig volt gyeden, azután a harmadikkal folytatólagosan újabb két év gyed következett – jelenleg gyesen van vele. Ez idő alatt jogi szakokleveles közgazdászképzésben vett részt, illetve doktori képzést kezdett el.
„Először az eredeti munkahelyemre mentem vissza, de rövidesen megszűnt a lehetőségem a részmunkaidős foglalkoztatásra, úgyhogy váltottam. A fizetésfelméréssel foglalkozó Watson Wyatt-tel a korábbi munkahelyem révén üzleti kapcsolatban voltam, így ismertek, és amint kiderült, hogy nyitott vagyok a váltásra, felkínálták, hogy legyek a magyarországi képviselőjük. Korábban nagymamák segítségével tudtam dolgozni, tavaly ősztől mindhárom gyermek állami intézménybe (iskolába-óvodába-bölcsődébe) jár, így délelőttönként tudok a saját munkámmal foglalkozni.”
Kerti Piroska vállalkozását is tervezgeti: lakóhelyén, Győrújbaráton, egy gyermekmegőrzővel összekötött internetkávézó elindítását. Itt sorstársai felfrissíthetnék tudásukat, kapcsolatot tarthatnának más anyukákkal és a munkahelyükkel. Képzésekben vehetnének részt a munkaerőpiacra való minél hatékonyabb visszatérés érdekében, tanulhatnának például önéletrajzírást, interjútechnikákat és vállalkozói alapismereteket is. A bölcsőde nélküli faluban így a kisebbek szülei is kikapcsolódhatnának pár órára. „A legnagyobb gond ugyanis, hogy a hosszú otthoni lét alatt a fiatal nők munkavállalói magabiztossága nagyot csökken és így nem képesek eredményesen leküzdeni a munkáltatók idegenkedését a kisgyermekesek alkalmazásával szemben” – mondta Kerti Piroska.
Ha megszűnt a munkakör
Dr. Lőrik Erzsébet ügyvéd szerint akinek határozatlan idejű szerződése van, az változatlanul tovább is fennáll, az után is, hogy letelt a gyes. Akinek határozott idejű volt, annak értelemszerűen ennek letelte után megszűnik a jogviszonya. Saját jogán, a már időközben igénybe vett TB ellátások miatt viszont ilyenkor továbbra is ellátott marad a munkavállaló.
A munkáltató elvileg ugyanabba a munkakörbe kell, hogy visszavegye a dolgozót, de ha ez hosszabb idő után történik meg, lehetett például átszervezés azóta. Ez esetben a korábbihoz hasonló, a végzettségnek, szakmai tapasztalatnak megfelelő munkakört kell biztosítani. „Gyakran előfordul azonban, hogy nincs hasonló munkakör, ilyenkor nyilván a munkáltatónak és munkavállalónak célszerű együttesen megpróbálni más elfogadható munkakört találni, ha ez nem sikerül, akkor vagy elfogadja a dolgozó a korábban általa nem végzett munkakör szerinti „új” beosztást, vagy a munkáltatónak kell rendes felmondással megszüntetni a jogviszonyt – tette hozzá dr. Lőrik Erzsébet.
Presztízsvesztés kényes kérdésekkel
Török F. Emese az előző munkahelyéről úgy ment el gyereket szülni, hogy megígérték neki: nem vesznek fel senkit a helyére. A gyermek egyéves korában, elsősorban anyagi okok miatt visszament volna, de a korábbi rendszergazdai munkaköre megszűnt, így ha vissza is megy, 30 nap után kénytelenek lettek volna felmondani neki.
„Egy évvel később mentem vissza. Nem rendszergazdaként, hanem adatrögzítőként vettek fel, ami nyolc általánost igénylő munka, és természetesen nem jár kiemelt bérrel” – mondta a gazdasági informatikus a FigyelőNetnek, aki inkább elkezdett új állást keresni. „Több meghallgatáson is voltam. Az egyik állásinterjún a férfi vezető megkérdezte, hogy akarok-e még gyereket, és hogyan védekezem. Nem nagyon akadtam fel, volt már ehhez hasonló kérdés az interjúk során a gyerek előtt is.”
Emese végül alig négy hónap alatt talált új, a végzettségének megfelelő munkahelyet. „Igaz, itt is rákérdeztek, hogy ha a gyerek beteg, van-e valaki, aki maradhat vele otthon, mert természetesen a hetenkénti hiányzást nem tudják tolerálni. Finoman rákérdeztek a további gyermekvállalási terveimre, kihangsúlyozva, hogy szeretik a gyermekeket és örülnek, ha én is – de azért egyértelmű volt, hogy hosszú távra keresve embert, ez az öröm nem lenne felhőtlen” – mesélte. A mostani munka azonban nemcsak szakmailag megfelelő, hanem a cég munkaidőben biztosítja az angol nyelvtanulás lehetőségét is, mert 12 óra munka és a gyerek mellett már külön iskolába nem tudna járni.
Fizetésemelés is járhat
Viszonylag új szabály a 2004-től létező úgynevezett esélyegyenlőségi terv. Ez tartalmazza a munkáltatóval munkaviszonyban álló, hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok, így különösen a nők, a negyven év feletti munkavállalók, a romák, a fogyatékos személyek, valamint a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók, vagy tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók foglalkoztatási helyzetének elemzését.
Az, hogy kire mi vonatkozik, az egyéni helyzettől függ, általánosságban azonban elmondható, hogy a szülési szabadságról visszatérő nő fizetés nélküli szabadságot kérhet a gyermek gondozására, ápolására; ha pedig hosszabb idő után tér vissza dolgozni, az időközben bekövetkezett fizetésemelés átlagát meg kell kapnia. Megilletheti könnyített munkakör, bizonyos esetekben nem lehet felmondani neki, végkielégítésnél pedig a gyermek ápolására igénybe vett 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot is figyelembe kell venni. A szülési szabadság tartamára, a tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére pótszabadság jár. Természetesen a kismama is jogosult a korábbi nevén munkanélküli segélyként ismert álláskeresési járadékra, ha megfelel a törvényi előírásoknak, mivel a gyes, gyed ideje jogviszonynak minősül. Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap.
