Viszonylag csendes első fél évet tudhat maga mögött a hazai internetes piac, a korábbi években tapasztalható gyors előfizetésidíj-csökkenés és határozott szabályozói beavatkozás az idén elmaradt. A legnagyobb izgalmat – és a szolgáltatók körében egyöntetű elutasítást – az „internetadónak” is nevezett kulturális járulék bevezetésének terve váltotta ki. A parlament költségvetési bizottsága által április elején jóváhagyott, a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény módosítási javaslata szerint valamennyi internet-hozzáférési szolgáltatás – beleértve a mobil-tartalomszolgáltatást – árbevétele után 0,8 százalék kulturális járulékot kellene fizetniük az internetszolgáltatóknak. Az ágazat különböző szervezetei azonban egyöntetűen elutasították az új adófajtát, amely az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesületének becslése szerint évente hatszázmillió forintnyi előre nem tervezett kiadást jelentett volna a cégek számára. Az internetadó sorsa azóta több fordulatot vett, idővel még az ötletet felvető kulturális tárca is kihátrált mögüle, és egyelőre úgy tűnik, a hazai netpiac megmenekül a tervezett sarctól.
Az internetszolgáltatásra kivetett kulturális járulék elleni egyik leggyakoribb ellenérv az volt, hogy drágítaná a hozzáférést az előfizetők számára és lassítaná az internet hazai terjedését, ez pedig rendkívül megnehezítené a felzárkózást az európai uniós szintre. Annak ellenére ugyanis, hogy Magyarország tavaly is közeledett az uniós átlaghoz a szélessávú internet-előfizetések elterjedtségében, még mindig csak nyolc tagállamot előzünk meg ebben a mutatóban. Az előfizetések száma tavaly az egy évvel korábbihoz képest az Európai Unióban 23,7 százalékkal – összesen 19 millióval –, Magyarországon pedig 43,3 százalékkal nőtt. A gyors fejlődés ellenére nálunk a múlt év végén száz főre 14,2 széles sávú netelőfizetés jutott, s ez még mindig jóval elmarad az Európai Unió 20 százalékos átlagától.
A fejlődés az idén sem állt meg, a Nemzeti Hírközlési Hatóság adatai szerint április végén – a májusi adatokat lapzártánkig nem adták ki – már több mint 1,4 millió vezetékes széles sávú netelőfizető volt Magyarországon. Ugyanakkor míg az elmúlt években a rendkívül gyors árcsökkenés – 2005 első fele és 2007 vége között például 40 százalékkal lett alacsonyabb a legnépszerűbb, 1 Mbit/s-os ADSL-hozzáférés előfizetési díja – ösztönözte a növekedést, az idén már inkább a csomagolt szolgáltatásokkal, az ügyfélszolgálati munka javításával, a szolgáltatási minőség növelésével igyekeznek újabb előfizetőket gyűjteni a cégek.
Míg itthon a piac növekedésére és a konszolidációra összpontosítanak a webvilág szereplői, addig nemzetközi szinten egyértelműen a Yahoo! körüli helyzet váltotta ki a legnagyobb érdeklődést. Mint ismert, az internet hőskorát meghatározó, napjainkra a Google mögött másodhegedűssé váló keresőcégre február elején tett 44,6 milliárd dolláros vételi ajánlatot a Microsoft. A Yahoo! vezetése a részvényesek zúgolódása ellenére elutasította ezt, majd az április végi több mint 47 milliárd dolláros ajánlatot is. Egyelőre úgy tűnik, hogy ezzel a Microsoft elvesztette a lehetőséget, hogy befolyással legyen a Yahoo! sorsára, különösen azt követően, hogy a cég megegyezett a nagy rivális Google-lal, amely a megállapodás értelmében hirdetéseket értékesíthet a második számú keresőcég webes felületein. Nem kizárt azonban, hogy az ügy újabb fordulatot vesz majd, hiszen a Yahoo! július elejei tisztújító közgyűlésén előfordulhat, hogy olyan igazgatóságot választanak, amely újrakezdi a megbeszéléseket a Microsofttal.
