A gazdasági minisztérium turisztikai hivatala széles körű társadalmi vitát kezdeményez jövő tavasszal a turisztikai stratégiáról. Ennek az a célja, hogy az elkészült dokumentum pártsemlegesen, a gyakorlatban is praktikus munkaeszközként működjön.
A stratégia kiindulópontja az életminőség javítása mind a turisták, mind pedig az ágazatban dolgozók számára – közölte Székely György, a Turisztikai Hivatal vezetője az Országgyűlés idegenforgalmi bizottságának keddi ülésén. Eddig a munkaanyag első része készült el, ezt a helyzetelemzést első olvasatban az idén szeptemberben tárgyalta az Országos Idegenforgalmi Bizottság.
Tavaszra készül el a teljes stratégia
Székely elmondta, az első rész célja egyebek mellett, hogy bemutassa a magyarországi turizmus jelenlegi állapotát. Így megfelelő kiindulási pontként szolgálhat a majdani célok és feladatok meghatározásánál, illetve a későbbiekben segítségével objektíven megállapíthatóvá válik, hogy honnan hová jutott az ágazat. A stratégia további fejezeteit várhatóan jövő tavaszra készítik el.
Az OIB tavaly október 29-én határozott a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia kidolgozásáról. Erre utalva Bánki Erik (Fidesz) kifogásolta, hogy az elmúlt egy év alatt csupán az első fejezet készült el. Úgy vélte, hogy nem elég hatékonyan működnek a létrehozott munkacsoportok. A hivatal vezetője elmondta: az OIB egy tízfős munkacsoportot hozott létre a stratégia kidolgozására, emellett egy operatív munkacsoportot állítottak fel.
Kérdéses, kell-e turizmustörvény
Székely György a bizottsági ülésen azt is elmondta: ma még nem tudnak válaszolni arra, hogy kell-e turizmustörvény, de a szükségességét mindenképpen vizsgálni kell.
A regionális idegenforgalmi bizottságok és a marketing-igazgatóságok működéséről szólva Galla Gábor, a Magyar Turizmus Rt. (MT Rt.) vezérigazgatója elmondta: valamennyi kutatás azt mutatja, hogy a távolabbi országokban szinte alig ismerik Magyarországot, ezért promóciós szempontból nem érdemes kilenc régióval előállni. Az MT Rt. a jövő évi marketingtervében a promóciós feladatoknál a jelenlegi kilenc marketing-igazgatóság helyett öt szervezetre alakította ki tevékenységét.
Az Azahriah-jelenségnél már csak a róla készült „dokumentumfilm” szürreálisabb
Megnéztük Mazzag Izabella műfajilag nehezen besorolható filmjét az első magyar szupersztárról. Mi vagyunk Azahriah – kritika.