Körmöczy Zsuzsa 1958-ban érte el legnagyobb nemzetközi sikereit: győzött Párizsban a Roland Garroson, harmadik helyet szerzett Wimbledonban, a világranglistán pedig a második helyet foglalta el. Itthon az év sportolója címet is neki ítélték.
1964-ben abbahagyta a versenyzést.
Visszavonulása után sportvezetőként dolgozott, a női teniszválogatott szövetségi kapitánya és a Vasas teniszszakosztályának vezetője volt. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjének polgári tagozatát, 2003-ban a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) díját.
Körmöczy kilencéves korában kezdett el teniszezni. 18 évig a Vasas versenyzőjeként játszott. Hatszor nyert egyéni, 13-szor páros és vegyespáros bajnokságot. Nyolc éven át szerepelt a legjobb tízben a női világranglistán.
“Óriási veszteség érte a magyar teniszéletet: ő a legnagyobbak közé tartozott” – mondta Temesvári Andrea, a nyolcvanas-kilencvenes évek kimagaslóan legjobb magyar teniszezője, aki húsz éve nyerte meg Martina Navratilova oldalán a francia nyílt bajnokság, a Roland Garros párosversenyét.
“A tenisz és a családja volt a mindene. Imádta klubját, a Vasast, ahol én is játszottam. Nagyon sajnálom, hogy nem láthattam teniszezni, de tudom, nagy küzdő, csodálatos játékos, kiváló ember volt” – fogalmazott Taróczy Balázs, aki egyetlen magyarként, 1985-ben – párosban – wimbledoni bajnokságot nyert.
