Az Országgyűlés hétfőn 324 igen és 1 nem szavazattal fogadta el az éghajlatvédelmi kerettörvényről hozott határozati javaslatot. Az MTVSZ szerint az éghajlatvédelmi jogszabály 2010 februárjáig kerülhet a parlament elé, miután a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsa a kormánnyal és a társadalmi szereplőkkel együttműködve elvégezte a szükséges egyeztetéseket.
Mi volt a kezdeményezés alapja? A Magyar Tudományos Akadémia a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal közösen már 2006-ban a VAHAVA program keretében kutatást folytatott az éghajlatváltozás hazánkat érintő hatásaival kapcsolatban.
Csaknem tíz éve járunk különböző klímatárgyalásokra, konferenciákra, véleményezünk különböző anyagokat. A VAHAVA program célja az volt, hogy felmérjék, mi várható az adatok alapján a jövőben. Ehhez nincs közvetlen köze a klímatörvénynek, de tudományosan alátámasztja a klímavédelem fontosságát, mivel hazánk kiemelten sérülékeny ország Európában. Megalapozza a klímavédelmi stratégia szükségességét. A válság is jól mutatja, hogy a jelenlegi termelési és fogyasztási szerkezet nem fenntartható, nagyon energiapazarló. Import energiafüggés mellett állítunk elő túl sok terméket. A természetközelibb gazdálkodási módszereket kell előtérbe helyezni.
A Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia (NÉS) is ezekre a problémákra igyekszik megoldást találni.
Botár Alexa (forrás: MTVSZ)
Igen, ami nem ellentétes a MTVSZ céljaival, sőt megszületésében mi is részt vettünk. Érdekérvényesítésünk révén a NÉS-be már bekerült az a fő elvünk, hogy a teljes magyarországi fosszilisenergia-felhasználást csökkenteni szükséges. De fontos egy nagyobb, átfogó törvényt elfogadtatni, mivel annak a végrehajtatását jobban lehet ellenőrizni, kötelezőbb érvényű. Így jogszabály biztosítaná az ehhez szükséges gazdasági szabályozórendszert, a megújuló energiaforrások helyettesítő szerepét.
Elkerülve a németországi kedvezőtlen folyamatot, ahol a megújulóenergia-ipar elég erős, viszont ráépült a fosszilisre. Tehát hiába nő a megújuló energiaforrások aránya, az összes energiafelhasználás nőtt; így nem alternatívaként működik. Mi ezért az általánosan alkalmazott üvegházgáz-kibocsátással szemben az energiafelhasználást figyelnénk és szabályoznánk, mivel ezt hatékonyabbnak ítéljük. Látjuk, hogy a világon naponta több millió hordóval több olaj fogy, nyilvánvaló, hogy amennyiben több fosszilis anyag kerül a rendszerbe, több lesz a kibocsátás a másik oldalon. Ezért a bemenetet, tehát a rendszerbe való bekerülést kell szabályozni.
Milyen módon hatna a klímatörvény a fogyasztókra?
A tervek
Az országgyűlési határozat szerint az éghajlatvédelmi kerettörvénynek többek között tartalmaznia kell Magyarország üvegházhatású gázra vonatkozó kibocsátáscsökkentési céljait; egy szabályozási rendszer alapjait a fosszilisenergia-felhasználás ütemezett csökkentésére; a megújuló energiaforrások felhasználásának bővítését, illetve hatékonyabb energiatakarékossági és energiahatékonysági szabályozás kialakítását; továbbá hatékony közgazdasági ösztönzők létrehozását a szerkezetváltozáshoz szükséges lakossági, közösségi és gazdasági beruházásokhoz. A fosszilisenergia-hordozók közé tartozik a földgáz, kőolaj és a kőszén is. Közös jellemzőjük, hogy nem megújuló enegriaforrások, tehát korlátozott ideig állnak rendelkezésre.
Először is jól elkülöníthető fogyasztási csoportokat képezünk. A fosszilis erőforrásokat felhasználó energia-előállítókra és a végfogyasztókra ugyanazon elv alapján kialakított, de az adott szegmens felhasználásának megfelelő szabályozás vonatkozna. A fosszilisenergia-felhasználást jól lehet mérni, hiszen például az energiaszámlákon is megjelenik.
Lakossági szinten ez mit jelentene?
A fosszilisenergia-felhasználás csökkentését leginkább a fossziliserőforrás-felhasználási jogok, azaz a kvótarendszer bevezetésével tartjuk megvalósíthatónak. Ez lenne az a közgazdasági eszköz, amivel ösztönözhetnénk a fosszilisenergia-felhasználás mérséklését. Energiafelhasználási jogokhoz jutna minden fogyasztó például egy chipkártya segítségével, hasonlóan az étkezési utalványhoz, melyért ételt vásárolhatunk. A szokásos energiaszámlán fel lenne tüntetve a fogyasztás kvótaértéke is. A rendszer bevezetésekor meghatároznák, hogy mennyi az adott lakás hőigénye, így lenne egy kiindulási érték például a gázfogyasztásra. Év végén kapna értesítőt a fogyasztó a kvótaegyenlegéről. Amennyiben többet „költött” a felhasználható erőforrásainál, akkor a túlfogyasztása alapján kvótát kell vásárolnia a kvótapiacon. A kvóta kamatmentes lenne, ha marad a fogyasztónak, akár el is adhatja, szabadon felhasználható. Az árát a piac szabja meg. De ez a megközelítés nem újdonság, hiszen az Európai Unióban már létezik a kibocsátáskereskedelmi rendszer.
A két szabályozás szinte ugyanazt jelenti.
Nem egészen. A két rendszer kompatibilis egymással, hiszen ez utóbbi országok közötti szinten, a nagy szennyezőket érintve, míg az erőforráskvóta bemeneti oldalon, fogyasztói szinten működne, így könnyebb volna a csökkentési célokat betartani. Ha sok kvótát tudnak megtakarítani az erőforrás-felhasználók, akkor több lesz a kvóta piacon, olcsóbb lesz a kvóta. De akinek marad kvótája, abból beruházásra is fordíthat. Az ütemezés szerint 2015-ben 10 százalékkal kevesebb kvótát kapnának a fogyasztók, mint a 2010-es vagy 2011-es bevezetéskor. A legelső lépés az energiatakarékosság. Ha már az energiatakarékossági potenciál csökken, a következő lépés az energiahatékonyság. Így az energiatermelőknél különböző új technológiák, míg a lakosságnál az energiahatékonysági beruházások kerülnének előtérbe.
Klímatörvényt sürgető megmozdulás a Kossuth téren (forrás: MTVSZ)
Ha a fogyasztónak már sokat kell csökkentenie, akkor belátja, érdemes beruháznia a kvótáiból. Amennyiben ez nem elegendő a tervezett fejlesztésére, a visszatérülő alapból igényelhet kvótahitelt. A hitel törlesztésének végéig azonos szinten marad az alapkvótája és a beruházás nyomán csökkenő fogyasztásából adódó kvótatöbbletből fizeti vissza a kölcsönt, kamatmentesen. Miután kvótában visszafizette a hitelt, a kvótáját az új, alacsonyabb energiafogyasztás alapján újrakalkulálják. Az energiafelhasználást tulajdonképpen nem korlátoznánk, viszont az energia pazarlásáért többet kell fizetni: ha valakinek elfogy a kvótája, a piacon kell vennie.
Ezeket a beruházásokat viszont pénzből lehet megvalósítani, tehát pénzt kap az, aki korszerűsítene?
Alapesetben mindenki rendelkezik kvótával, mely hasonlóan az étkezési jegy működési mechanizmusához, kamatmentes pénzhelyettesítő, ami bármilyen környezetbarát termékre beváltható, amennyiben marad belőle. Dönthet úgyis a fogyasztó, hogy a visszatérülő alapból igényel kvótahitelt beruházási célból, ha ezt a kvótaegyenlege másként nem tenné lehetővé.
Mi történik, ha elfogy a kvóta a piacon?
Akkor a központi, megfelelően ellenőrzött kvótakibocsátó szerv, hasonlóan a nemzeti bank pénzkibocsátásához, rögzített áron teremtene kvótát.
Lenne mérhető eredménye ennek a rendszernek?
Az energiahatékonysági és megújuló energiaberuházások lendületet kapnak, a zöld termékeket előállító kis- és középvállalkozások számára újabb lehetőségek nyílnának meg. A gazdaság felpörögne, de zöld irányba. Az energiahatékonysági fejlesztéseket a mai 20-30 százalékos helyett 100 százalékos támogatású kvótahitel ösztönözné a visszatérülő alapból. Sok szabályozó létezik jelenleg is, ami az energetikai rendszernek csak egy-egy szeletére hat. A mi javaslatunk ezzel szemben az energiafelhasználást veszi alapul, kihat a gazdaság minden területére. Ebben a következetes rendszerben nem lennének kivételek, az alapelv mentén mindenkit a hatékonyabb, fenntarthatóbb működésre ösztönözne.
A kvótarendszer segítségével érzékelnék az emberek, hogy az energia értékes. Át kell állítani az egész gazdaságot nemfosszilis-alapúra, ami versenyelőnyt is jelenthetne. Magyarország sokat nyerhetne akár az energiabiztonság terén, ha időben elkezdené csökkenteni a fosszilisenergia-felhasználást. A klímatörvényben azt is javasoljuk, hogy a visszatérülő alap rendszerén keresztül jusson elég forrás az energiahatékonysággal és megújuló energiákkal kapcsolatos kutatás-fejlesztésre. Így több olyan magyar környezetbarát terméket állíthatnánk elő, amit a kvótával rendelkezők megvásárolhatnának például a kínai helyett. A zöld termékek iránt nőhetne a kereslet, így új munkahelyek is létrejönnének.
Az energiafelhasználási jogok kereskedelmén kívül mit céloz még a javaslatotok?
Vannak közgazdasági eszközökkel nem megfogható környezetterhelések. Ezért a klímatörvényben szeretnénk jogi szabályozással segíteni például a zöldfelületek csökkenésének megállítását. Nagyon sok jelenleg a zöldmezős beruházás, amelyek helyett barnamezősre kellene törekedni, tehát a korábbi iparterületek újjáélesztése környezetbarátabb lenne, mint egy zöldfelület beépítése. A zöldfelületek rekonstrukciója a javaslatunk egyik alapelve. De ez nem azt jelenti, hogy kizárjuk az embert, viszont el kell érni, hogy az emberi tevékenység ne rontsa az adott élőhely állapotát. Ezenkívül az építési szabványoknak energiahatékonyságra kell törekedniük.
Angliában 2008 októberében fogadták el a Föld Barátai által javasolt klímatörvényt.
Nagy eredmény, hogy Európában elsőként, civil kezdeményezésre született meg az angol intézkedés, ez a mi ügyünket is segíti. Az angol tervezet kizárólag üvegházgázkibocsátás-csökkentési célt fogalmaz meg. Szerintünk ez nem minden szempontból szerencsés, mivel nem fedi le teljesen a rendszert, így előtérbe kerülhetnek a nem fenntartható energiaforrások is, ilyen például a bioüzemanyagok széles köre. Ezek előállításához sokszor több energia szükséges, mint amennyi nyerhető belőlük.
Milyen kutatás áll a tervezet hátterében?
Nemcsak társadalmi kezdeményezésnek, zöld ideának vagy utópiának szántuk ezt a kezdeményezést. Egyeztettünk szociológusokkal, közgazdászokkal, pénzügyi, energiaipari szakemberekkel, akik szintén úgy látják, hogy a válságból szerkezeti változásokkal lehet kilábalni. Együttműködünk a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanáccsal, megvalósíthatósági, szakmapolitikai és jogi kutatások alapozzák meg a klímatörvényt. Szociológus szakértőnk szerint a kvótarendszerrel csökkenthető az energiaszegénység, mivel mindenki kap alanyi jogot az energiafelhasználásra.
Tehát nem szociális alapon kell azt elosztani, így nem lenne szükség a gázártámogatásra. Mindenki ugyanúgy hozzáférne az energiához és a felhasználást egységesen kell mindenkinek csökkentenie. A kampányunkhoz a legkülönfélébb indíttatású csoportok: sport, szociális és hitközösségek is csatlakoznak. Ők hisznek abban, hogy ez a fenntarthatósági törvény képes elindítani hazánk társadalmi, gazdasági átalakulását.
Milyen volt a pártok körében és általánosan a klímatörvény fogadtatása?
Eddig pártállástól függetlenül nagyon kedvező. Az NFFT-nek be kell vonnia a törvény tartalmi kidolgozásába a kormányt és más érintett szereplőket. Nincsenek illúzióink, a fosszilis energiaforrásokban érdekelt gazdasági lobbi talán megkérdőjelezi majd a klímatörvény végrehajtását. Sokan bonyolultnak és nehezen bevezethetőnek tarthatják a kvótarendszert, de a kibocsátáskereskedelmi rendszer vagy az étkezési utalvány is hasonlóan debütált. A cél közös valamennyi zöld szervezettel: megreformálni a gazdasági, társadalmi működést fenntarthatóbb irányba, és ez összefogást igényel.
(A szerző a Sanoma Médiaakadémia hallgatója)
