Az intézmény gyűjteményébe került test a gyerekjátékként ismert keljfeljancsihoz hasonlóan viselkedik, vagyis mindig ugyanabba a helyzetbe tér vissza, s így segítheti a természet alkotta formák jobb megértését.
A matematika szempontjából kiemelt jelentőségű találmány a tudományos magyarázat szerint egyetlen stabil és egyetlen instabil egyensúlyi helyzettel rendelkezik. Mindössze két egyensúlyi helyzettel rendelkező, homogén (egynemű anyagból készült) keljfeljancsit eddig nem ismert a tudomány. A gyermekjátékként ismert keljfeljancsi ugyanis nem homogén idom, hiszen legalább két anyagból készítik, amelyek közül az egyik az egyensúlyt biztosító nehezékként szolgál.
Az alkotók a Gömböcöt a múzeumnak ajándékozták
A „Gömböc” megalkotásáról címlapon számolt be januárban a világ egyik legtekintélyesebb matematikai szaklapja, a Mathematical Intelligencer. A legutóbb 1979-ben fordult elő, hogy magyar találmány – akkor a Rubik-kocka – került a borítóra.
A „Gömböcöt” sajtótájékoztatón mutatta be a két feltaláló: Domokos Gábor akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, valamint Várkonyi Péter, aki jelenleg az egyesült államokbeli Princetoni Egyetemen posztdoktori ösztöndíjas és erre az alkalomra tért haza.
Domokos Gábor elmondta, hogy a „Gömböc” megszületését tízéves munka előzte meg. A feladványt a magyar tudós számára 1995-ben Vlagyimir Arnold orosz matematikus fogalmazta meg, akit Domokos Gábor a XX. század második felének egyik legbefolyásosabb alkotó elméjének nevezett. Tízévi elméleti vizsgálódás után a kérdést Várkonyi Péter ültette át a gyakorlatba, aki rájött arra, hogy ha egy gömböt nem síkban, hanem térbeli görbével, „teniszlabda-szerűen” osztanak fel, létrehozható a kívánt test.
Domokos Gábor matematikai őssejtnek nevezte az idomot. Ahogy a szervezetben az őssejtből differenciálódik, azaz fejlődik ki az összes többi sejttípus, ugyanúgy a „Gömböcből” kis változtatásokkal az egyensúlyi helyzet szempontjából az összes testtípus származtatható – magyarázta.
Mint mondta, a „Gömböc” nem absztrakt geometriai forma, hiszen a természet is ismeri ezt a formát. A találmány a természet alkotta formák jobb megértéséhez vezethet. Gömböcszerű az alakja például bizonyos teknősfajták páncéljának, s ez a forma fedezhető fel más szárazföldi páncélos állat esetében is – tette hozzá. A tudós magyarázata szerint a páncél speciális alakja révén lehetővé válik, hogy az állat a gravitáció segítségével visszaforduljon, ha a hátára kerül.
