Élet-Stílus

Magyar kutatás a szén-dioxid-kibocsátás ellen

A globális felmelegedésért felelős szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének egyik lehetőségét kutatják a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet kutatói. A termelődött üvegházhatást okozó gázt bányákban vagy meddő szénhidrogénkutakban helyeznék el.

A szénhidrogén-bányászattal kapcsolatban évtizedek óta folynak kutatások a szén-dioxid-kitermelésben való hasznosításával kapcsolatban. A technológia eredményes használata vezette arra a Geofizikai Intézet kutatóit, hogy az egyre több gondot okozó gáz elvezetésére megoldást keressenek.

„Hazánkban évtizedekre megoldható lenne a légszennyezés egyik elemeként – a klímaváltozás okaként emlegetett – ipari tevékenység következtében képződő szén-dioxid elvezetése” – nyilatkozta a FigyelőNetnek Fancsik Tamás.

Az intézet négy éve foglalkozik a szén-dioxid föld alatti elhelyezésének lehetőségeivel. Magyarország azonban már évtizedekkel ezelőtt, a világon az elsők között alkalmazta a gázt segédanyagként a szénhidrogének, a földgáz és kőolaj kitermeléséhez.

A szakember szerint a jelenlegi kutatások abban az irányban folynak, hogy a termelődő szén-dioxidot ne a légkörbe juttassuk, hanem bányákba, széntelepekbe, mélysósvizekbe vagy meddő szénhidrogénkutakba rejtenék. Fancsik kiemelte, csak jól ellenőrzött és előre pontosan kidolgozott technológiai megoldásokra lenne szükség, annak megelőzésére, hogy az így elnyeletett gáz ne szivároghasson újra a légkörbe, illetve hogy ne okozzon környezetkárosodást, talajsavanyodást.

A kutatóintézet ennek nemcsak a földtudományi körülményeit, hanem jogi-gazdasági vonatkozásait is tanulmányozza. Az eddigi vizsgálatok szerint az országnak kivételes természeti adottságai vannak az elhelyezés szempontjából. Az intézet álláspontja szerint arra a kérdésre, hogy szabad-e egyáltalán a föld alá szén-dioxidot elhelyezni, igen a válasz, mert számos természetes föld alatti szén-dioxid (sőt szénhidrogén) előfordulással él együtt az élővilág évmilliók óta. Az a kérdés azonban, hogy mennyit szabad föld alá rejteni, már számos problémát vet fel, ugyanis a célon túllőve komoly károkat okozhatunk a természetnek.

Bár egy ilyen új technológia meghonosítása nagyon komoly, milliárdos beruházást igényel, amely önmagában egyetlen vállalatnak sem érné meg, az emissziókereskedelemmel, vagyis a cégek számára kiosztott szén-dioxid-kibocsátási kvóták adásvételével ebben is érdekeltté válhatnak a vállalatok. A nemzetközi egyezmények és a lokális megvalósítási tervek, stratégiák természetesen gyorsíthatják ezt a váltást.

A szakember szerint az Európai Unió bírságainak kilátásba helyezett szigorítása is motiválhatja a cégeket az új megoldások keresésére.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik