A magyarországi végfelhasználó szervezetek 2006-ban mintegy 565 milliárd forintot költöttek informatikára, ami 2005-höz képest 9,3 százalékos növekedés, miközben a GDP 3,9 százalékkal bővült – olvasható az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) által 2007-ben második alkalommal elkészített, a hazai informatikai iparágról szóló átfogó felmérésében.
Egészséges szerkezet
Az elemzés szerint a magyar IT-piac szerkezete egészséges, ugyanakkor a régió legszerényebb növekedését produkálta 2006-ban. Az összes költés 43 százalékát fordították informatikai szolgáltatásokra, 41 százalékát hardvereszközökre, míg a szoftverlicencekre fordított kiadások 16 százalékot tettek ki.
A belföldi piacon az informatikai termékek gyártásából, kereskedelméből és az informatikai szolgáltatások nyújtásából származó – az alvállalkozói tevékenységet is magába foglaló – kumulált, az egymás közötti forgalmat is tartalmazó árbevétel 2006-ban elérte a 839 milliárd forintot, míg 2005-ben 743 milliárd forint volt.
Az exportot is magába foglaló teljes informatikai árbevétel 2006-ban elérte az 1622 milliárd forintot, így a vállalatok informatikai export árbevétele 2006-ban – a 2005-ben realizált 602,1 milliárd forinthoz képest – elérte a 783 milliárd forintot. Ennek közel 90 százalékát a Magyarországon gyártott és exportált hardvertermékek – például külső tárolórendszerek, nyomatók, hálózati eszközök és személyi számítógépek – tették ki.
A közszféra a legnagyobb vevő
Tavaly a költségvetési szektor költötte a legtöbbet külső informatikai beszállítókra, összesen 113 milliárd forintot, ami az összkiadások mintegy 20 százalékát tette ki. Ugyanakkor ez a piac bővült a legkevésbé, hiszen 4,9 százalékos növekedése az infláció alatt maradt. Második helyen a távközlési, IT- és médiaiparág vállalatai álltak, 19,8 százalékos részaránnyal és 12,2 százalékos növekedéssel, harmadik helyre pedig a pénzügyi szektor került 18,6 százalékos részesedéssel és a legnagyobb, 13,2 százalékos növekedéssel.
Sereghajtók vagyunk
A kutatás szerint a magyarországi informatikai piac mérete alapján a negyedik volt a kelet-közép-európai régióban az orosz, a cseh és a lengyel mögött. Ugyanakkor az euróban mért növekedési rátája alapján 2006-ban a legkisebb, 2,8 százalékos növekedést mutatta fel az összehasonlításban szereplő 11 ország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Ukrajna, Románia, Bulgária, Szerbia, Horvátország, Szlovénia és Oroszország között.
A tanulmány szerint az IT-piacra jellemző ciklikusság miatt elképzelhető, hogy 2008-tól újabb növekedési szakasz következhet.
Vannak tartalékok
A tanulmányból kiderül az is, hogy a cégméret összetételét vizsgálva a hazai IT-piac struktúrája az általános hazai piaci szerkezettel ellentétben teljesen egészséges. Itt az informatikai kisvállalatok – 10-49 fő – 31,6 százalékot, a közepes cégek – 50–249 fő – a konszolidált piac 27 százalékát, míg a nagyvállalatok – 250 fő fölött – 25 százalékos piacrészt tudhattak magukénak. A 3–9 főt foglalkoztató cégek a piac 13,5 százalékát, és végül a 1-2 fős vállalkozások 2,8 százalékát fedték le.
Az elemzés kimutatja, hogy az államigazgatás továbbra is sokat költ informatikára, miközben egyes iparágak – például a mezőgazdaság, a feldolgozó- vagy építőipar, a kereskedelem és az üzleti szolgáltatások – nem ismerték fel az IT húzóerejét.
A felmérés a 200 legnagyobb, saját szegmensében meghatározó hazai IT-cég, illetve további 200 informatikai mikro-, kis- és középvállalat válaszai alapján készült.
