Ezt a magyar képviselőknek sikerült a korábbinál szigorúbbá tenniük, s így lehetőséget nyújt arra, hogy a Verespatakra tervezett bányaberuházás ne okozhasson majd a 2000-es tiszai ciánszennyezéshez hasonló környezeti katasztrófát sem Romániában, sem Magyarországon. Mint a bizottság két magyar tagja, az MDF-es Olajos Péter és a szocialista Hegyi Gyula az MTI kérdésére válaszolva elmondta, a bizottsági szavazás után a határozattervezet szeptemberben kerül majd az Európai Parlament plenáris ülése elé, szavazásra, s ezt követően, várhatóan októberben foglalkozik vele a tagállamok illetékes minisztereiből álló tanács. Azaz van esély arra, hogy a közösségi irányelv még ebben az évben megszülessen. A bizottság által elfogadott dokumentumba bekerültek a hulladékképződés megelőzésére és biztonságos ártalmatlanítására, a lerakók bezárás utáni ártalmatlanítására, felügyeletére, a környezeti egyensúly helyreállítására vonatkozó indítványok.
Ugyancsak sikerült elérni, hogy a cégeknek, amelyek ilyen környezetre veszélyes beruházásokba kezdenek, pénzügyi biztosítékot kelljen letenniük, illetve szigorúbb feltételek mellett lehessen csak bányászati engedélyt kiadni. Hegyi Gyula javaslatára elfogadta a bizottság, hogy veszélyesnek minősülő bányászati hulladékot semmilyen vízbe ne lehessen beleengedni – Olajos Péter pedig azt indítványozta (s ez is bekerült a dokumentumba), hogy az újonnan csatlakozó országoknak, azaz Romániának és Bulgáriának már EU-belépésük előtt, a felkészülési szakaszban figyelembe kell venniük a jogszabályt. A bizottság ülésén beszámolt a július elsején hivatalba lépett új EU-elnökség terveiről Margaret Beckett brit környezetvédelmi miniszter.
Hegyi és Olajos szerint Magyarország szempontjából különösen fontos kérdéskör lesz a vegyipari anyagok nyilvántartásáról, engedélyezéséről kidolgozott közösségi irányelv (REACH) vitája, a Natura 2000 ökológiai hálózat finanszírozásának ügye (Hegyi Gyula szerint az Európai Parlament évente 3 milliárd eurót adna erre, s ennek megvalósulását csak még fontosabbá teszi, hogy ezen a téren az új tagállamokkal szemben nem érvényesülne hátrányos megkülönböztetés), illetve a fürdővizek minőségi előírásaival foglalkozó irányelv végleges meghatározása. Ez utóbbinál azért kell küzdeni, hogy az Európai Unió vegye figyelembe a magyar tavak sajátosságait, s ne állapítson meg olyan határértékeket, amelyek mellett egyes időszakokban “be kellene zárni” például a Balatont.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
