Két fiatal akarta kibérelni Partos Balázs Király utcai lakását, hogy hostelt üzemeltessen benne. A száz négyzetméternél is nagyobb, kétszintes, belvárosi ingatlan minden szempontból megfelelt a kívánalmaknak, de a tulajdonos először az adózási szabályoknak akart utánajárni. Amikor kiderült, hogy a bevételének közel 40 százalékát kell leadóznia, ha bérbe adja lakását, inkább úgy döntött, hogy maga vág bele a vállalkozásba, amelynek adóvonzata így meg sem közelíti a bérleti szerződéssel járó mértéket.
Kialakított hát öt szobát a hozzájuk tartozó fürdőszobákkal, és beült az előszobában felállított recepciós pult mögé, ahonnan azóta csak ritkán van lehetősége kimozdulni. Bár a fizető vendéglátás jóval több elfoglaltsággal jár, mint a lakáskiadás, kétségtelenül megéri. A nyári hónapokban folyamatosak a foglalások, a Sziget vagy a Forma–1 idején szinte lehetetlen a fővárosban szobát vagy ágyat bérelni, de a szezonon kívül eső őszi-téli hónapokban sem kell bezárniuk, bár ilyenkor alacsonyabb árak mellett sikerül csak kiadni a férőhelyek egy részét.
A törzsközönség a hátizsákos turistákból áll.
Fotó: Kalló Iván
Világhírűek
Az utcán járva alig találunk arra utaló jelet, hogy Budapest belvárosában egymást érik a hostelek: több mint száztíz van belőlük a magyar fővárosban. A házak kapualjában csupán egy-egy szerény tábla, a kívülállóknak gyakran értelmezhetetlen felirattal utal arra, hogy az épület valamelyik lakását szálláshellyé alakították. A hosteleknél már csak üzemeltetőik rejtőzködőbbek, mintha hétpecsétes titok lenne, hogy miként, milyen körülmények közt látják vendégül a szinte kizárólag külföldről érkező turistákat. „Nem érdekel a hazai nyilvánosság, nem a magyaroknak kell ismerniük” – mondja az egyik Múzeum körúti hely tulajdonosa, aki mindössze a kapualjban hajlandó némi felvilágosítást adni.
A külföldi turisták körében viszont egyáltalán nem ismeretlenek a budapesti hostelek, amelyek közül nem egy világszínvonalú szolgáltatást nyújt. A legjobb tíz között mindig szerepel magyar vendéglátó is azon az internetes oldalon, amelyen a legtöbb világjáró fiatal próbál eligazodni, amikor megfizethető szállást keres egy számára ismeretlen országban. Az ír weboldal, a hostelworld.com a világ minden tájáról regisztrál olcsó szálláshelyeket, amelyeket aztán az ott vendégeskedők pontoznak, és írásban is értékelnek. Ezek az értékelések az egész üzletet képesek megalapozni, vagy el is rontani akár, hiszen az itteni viszonyokat nem ismerő, útjukat távolról szervező turisták csak egymás véleményére hagyatkozhatnak a szállás kiválasztásakor. „Ez az oldal hozza a forgalom kétharmadát, másik kettő pedig a többit” – mondja Partos Balázs, a 7×24 Center Hostel tulajdonosa (az egyetlen, aki névvel vállalta a nyilvánosságot). Cserébe az internetes oldalak általában azt a 10 százalékot teszik el közvetítési díjként, amelyet az online foglalás során előlegként utalnak bankkártyájukkal a leendő vendégek.
Otthonos légkört várnak
A hostelek vagy ifjúsági szállások eredetileg a kevés pénzből vakációzó diákoknak nyújtottak olcsó szállást. A törzsközönség azonban alaposan megváltozott, és a túlzsúfolt piacon versengő hostelek egyre színvonalasabb szolgáltatással próbálják magukhoz csábítani a fizetőképesebb keresletet. Vendégeik elsősorban azok a hátizsákos turisták, akik látókörük szélesítése céljából vágnak neki a nagyvilágnak, és ennek érdekében le is mondanak a szervezett utakról, térképpel a kezükben, tömegközlekedéssel vándorolnak egyik városból a másikba. Elsősorban Ausztráliából, Új-Zélandból, az Egyesült Államokból érkeznek, de egyre többen kíváncsiak Európára az ázsiai – főként japán és kínai – fiatalok közül is. Egy ilyen „pelegrináció” több hónapig, vagy akár évig is eltarthat, és a gyakran egyedül utazó világjárók a szálláshelyüktől azt várják, hogy közvetlen, otthonos légkörrel fogadja őket.
Közösségi tér a 7×24 Center Hostelben. A vendégek társaságot is keresnek. Fotó: Kalló Iván
A puritánság a múlté
A szülői támogatásból vagy évek megtakarításaiból utazók számára a kedvező ár továbbra is fontos szempont maradt, hiszen minél többet takarítanak meg, annál többet utazhatnak. Mégsem a legolcsóbb szállások lettek a legnépszerűbbek. Alaposan meglepődne, akinek még mindig a puritán egyszerűséggel berendezett, emeletes ágyakkal telezsúfolt ifjúsági szállások jutnak eszébe a hostel szó hallatán. Bár a közös, sokszor akár tíz idegennel is megosztott hálóhelyiségek – dormitoryk – még mindig nem mentek ki a divatból, egyre többen kínálnak kétágyas, külön szobákat, és a fürdőszobán is egyre ritkábban kell osztozniuk a vendégeknek. A puritánság is a múlté.
Ötcsillagos fapadosok
A hostelek berendezése gyakran a szállodákéval vetekszik, sőt, néha különleges lakberendezési megoldásokkal, fiatalos ötletekkel próbáljak egyedivé tenni a hangulatot. Az egyik nemrég nyílt helyen például keleti stílusú berendezés csábítja a vendégeket, máshol a falra ragasztott bútorok csapják be egy percre térérzékelésünket. Ha meghökkentő megoldásokkal nem is mindegyikük él, de egy magára valamit adó hostel otthonos és fiatalos környezetet kínál vendégeinek, s azok egyre inkább díjazzák az igényes atmoszférát. Szinte természetesnek számít az ingyenes internet-hozzáférés, a DVD-lejátszó és a hozzá tartozó filmgyűjtemény, és a legtöbb helyen a mosoda, az ágyneműhasználat, és néhol a reggeli is benne van az árban, de olyan is akad, ahol ingyenes biciklikölcsönzést biztosít a szállásadó. A minőségi fejlődéssel együtt az árak is megugrottak, így már nem is feltétlenül illik az „olcsó” kategória ezekre a szállásokra. Persze az is megtalálja a számítását, aki szerényebb körülmények között, idegenekkel is hajlandó megosztani hálószobáját – ilyen ágyat már 2 ezer forint alatt is bérelhetünk. Ám a színvonalasabb helyeken a közös hálóhelyen bérelt ágyak ára 3 és 7 ezer forint között mozog, átlagosan 5–7 ezer forintba kerül fejenként a kétágyas szoba, a legdrágább hostel pedig már bőven a szállodai árkategóriában, közel 18 ezer forintért kínálja szolgáltatásait.
Barátkozók
Hogy az alaposan megemelkedett árak ellenére mégis sokan választják szálloda vagy panzió helyett a hosteleket, annak az az oka, hogy közönségük nem egyszerűen szállásra vágyik. A hostelek legfontosabb szerepe, hogy néhány napra közösségé kovácsolja vendégeit, akik a community roomnak nevezett nappaliban oszthatják meg egymással élményeiket, és az így kialakult társaságok együtt indulhatnak a város felfedezésére, vagy szórakozni. Ebben egyes hostelek aktívabb szerepet is vállalnak, közös programokat, városnézést, kocsmatúrákat szerveznek, és néhány helyen maguk az üzemeltetők is elkísérik a turistákat. Nem véletlen, hogy a legjobb értékelést kapó hostelek gyakran nem is szolgáltatásaikkal nyűgözik le vendégeiket, hanem az életüket minden szempontból megkönnyítő személyzet segítőkészsége tesz rájuk felejthetetlen benyomást. Van, akinek a továbbutazásban kell segíteni, vagy kulturális programot ajánlani, esetleg az útikönyvekből kimaradt látnivalókra kíváncsi. „Nagyrészt az emberismereten múlik, hogy kitaláljuk, kinek, mire van szüksége” – mondja az egyik budapesti hostel alkalmazottja, akitől távozáskor a legtöbb vendég már-már barátként búcsúzik.
