Mivel a közeljövőben teljesen átalakul a magyarországi dohányárupiac, a döntéstámogató információkat szolgáltató Bisnode csoport áttekintette az ágazatot ellátó dohányáru-nagykereskedők piacát.
Elemzésükből tisztán látszik, hogy hatalmas összeg folyik be a főtevékenységként dohányáru-nagykereskedelemmel foglalkozó cégek kasszájába. 2011-ben a 26, árbevételi adatokat leadó dohányáru-nagykereskedő összesen 527 milliárdos árbevételt ért el, egy évvel korábban 27 cég 511 milliárdos, 2009-ben pedig szintén 27 társaság 480 milliárdos forgalmat vallott be. Ez azt jelenti, hogy 2010-ben az előző évhez képest 6,4 százalékkal, a következő évben pedig 3,1 százalékkal gyarapodott az érintett társaságok összárbevétele. Ezek az adatok egyébként nem mutatják be a teljes piacot, mert a dohányáru-nagykereskedelmet főtevékenységként megjelölő cégek száma 35-38 közötti, vagyis vannak cégek, amelyek árbevételét nem tartalmazza a statisztika.
Az összárbevétel bővülésével párhuzamosan az egy cégre vetített átlagos árbevétel is emelkedett, 2009-ben ez az összeg 17,8 milliárd forintra rúgott, egy évvel később közel 19 milliárdot tett ki, 2011-ben pedig átlépte a 20 milliárd forintot.
Nincs szó aranybányáról
Bár az árbevétel emelkedett 2009 óta, az eredményadatok már sokkal rosszabb képet festenek. A veszteség ugyanis folyamatosan nőtt, méghozzá az árbevétel-emelkedésnél nagyobb ütemben. Ez pedig arra utal, hogy a dohányáru-nagykereskedelem nem feltétlenül jelent jelentős nyereséget a szektorban érdekelteknek.
Sőt. Az adataikról beszámoló dohányáru-nagykereskedelmi társaságok adózás előtti eredménye 2009-ben mínusz 2 milliárd forintra rúgott. 2010-re pedig 25 százalékkal tovább nőtt a veszteség, 2,5 milliárd forintra. A 2011-ben feljegyzett 3,7 milliárd forintos negatív eredmény pedig durván 50 százalékos veszteségnövekedést jelentett az érintett vállalatoknak. A nettó eredmény is hasonlóan alakult, a 2009-es 2,4 milliárd forintos összesített veszteség 2010-re 15 százalékkal 2,8 milliárdra emelkedett, 2011-ben pedig éves szinten 44 százalékkal 4 milliárd forintra nőtt.
A veszteséges működés miatt az sem meglepő, hogy a dolgozók száma is folyamatosan csökkent. 2009 és 2012 vége között erről 21-24 cég adott információt. Négy évvel ezelőtt a szóban forgó vállalatoknál összesen 1739-en dolgoztak, míg tavaly már csak 1499-en, azaz négy év alatt több mint 200 állás szűnt meg a dohányáru-nagykereskedőknél. Szintén jól mutatja a létszám kedvezőtlen alakulását, hogy míg 2009-ben átlagosan még 83 ember dolgozott egy cégnél, addig tavaly már csak átlag 68 fő volt alkalmazásban. Vagyis 2009 és 2012 vége között az egy cégnél foglalkoztatottak átlagos száma közel 20 százalékkal esett vissza.
Főszerepben a nagyok, Budapest és Pest megye
Ha a legnagyobb dohányáru-nagykereskedőket külön-külön vizsgáljuk, kiderül, hogy a 2011-ben elért árbevétel jelentős részét két cég adta: 2011-ben a két legnagyobb árbevételt mutató nagykereskedelmi cég 175 és 172 milliárd forintról számolt be. Az utánuk következő már csak 70 milliárdos forgalmat teljesített, a tízedik vállalat árbevétele pedig épphogy csak meghaladta az egymilliárdos határt.
Területi bontásban pedig az látszik, hogy a legjelentősebb cégek központja Pest megyében vagy a fővárosban van. A budapesti székhelyű nagykereskedők 136 milliárdos bevétellel zártak 2011-ben, a Pest megyeiek pedig 370 milliárddal. Ez azt jelenti, hogy a fővárosi és Pest megyei központú cégek adták a 2011-ben mért 527 milliárdos árbevétel döntő részét – derül ki a Bisnode felméréséből.
Még tovább nőhet a veszteségük
Kérdés, hogy mi lesz a dohányáru-nagykereskedőkkel a közeljövőben. Hiszen az FN24 információi szerint a kiskereskedelmi árrés megemelésével a cigaretta fogyasztói ára nem fog emelkedni. Az árrés mostanáig 3-4 százalék volt, Lázár János 10 százalékos árrést engedne a tarfikosoknak, Orbán Viktor azonban ragaszkodna az osztrák példához, ami 12 százalékot jelentene. S ha a fogyasztói ár valóban nem emelkedik, akkor vélhetően a már most is veszteséges nagykereskedőknek kell majd benyelniük az árrésnövekedést. Persze nem kizárt, hogy ezt a terhet esetleg megpróbálják majd továbbhárítani a termelőkre. Ha ez nem sikerül, akkor még inkább veszteségesek lehetnek a nagykereskedők.
