Kaptunk olyan híreket, hogy egyes energiaszolgáltatóknál jelentős költséglefaragásba kezdenek a 10 százalékos rezsicsökkentés miatt. Azt hallottuk, megvágják többek között a marketingköltséget, a cafeteriát, és egyéb kiadásokat is. Más piaci forrásunk viszont azt mondta, ez legfeljebb szépségtapasz lehet a díjcsökkentésből adódó veszteséghez képest.
A tíz inkább harminc
Az energiaszolgáltatás hasonlóan épül fel, mint például a kiskereskedelem: van a termelő, a nagykereskedő, és a kiskereskedő (vagyis a szolgáltató). Egyik ára a másikéra épül. És ezt nem igazán vettek figyelembe a 10 százalékos rezsicsökkentéskor. Ugyanis a 10 százalékos csökkentés csak a szolgáltatók díjaira vonatkozik. A termelői és a nagykereskedői árakra nem. Ami azt jelenti, hogy a sor végén álló szolgáltatónál csak a bevétel csökken, a beszerzési ár nem. Ezért valójában 10 százaléknál jóval nagyobb veszteség érheti.
Vegyünk egy, a valós piaci helyzetet jól tükröző arányos példát: 100 forint a fogyasztói ár, 70 forint a beszerzési ár. Tehát a fennmaradó 30 forintnál van mozgástere a szolgáltatónak. Ha ebből 10 forintot (a tíz százalékot) elvesznek tőle, akkor valójában 30 százalékkal csökken az a bevételrésze, ami felett rendelkezhet. És ez nagyon komoly érvágás. Olyannyira, hogy akár minden érintett hazai szolgáltatót bedönthet – vélte egy név nélkül nyilatkozó piaci forrásunk.
Fotó: MTI / Komka Péter
És itt az sem segít, ha teljesen befagyasztják például a cafeteriát, a béremelést, a marketingköltséget vagy a tanácsadói díjakat stb. A lefaragható költségek ugyanis csak a rezsicsökkentés miatt kieső bevétel töredékére adnának ellentételezést – fejtette ki.
Hagyják-e?
Annyit azért még hozzátett: nem hiszi, hogy a kormány hagyná, hogy a fizetésképtelenségig fajuljanak a dolgok. Hiszen akkor veszélybe kerülhetne az energiaellátás, és az senkinek nem lenne jó. Valószínűbb, hogy még mielőtt ez bekövetkezne, meg kell vennie a csődközelbe kerülő cégeket. De ez is pénzbe kerül. És a visszaállamosított veszteséges cégekbe pedig újabb pénzeket kell pumpálni – jegyezte meg.
Az extraprofit mögött
Persze beszélnek az energiaszolgáltatók mesés profitjáról, s hogy abból nem gond fedezni a rezsicsökkentést. Itt annyit jegyzett meg, hogy a tőzsdei mérlegben (IFRS) nem szerepelnek a fizetendő adók. Osztalékot azonban csak a (nem kevés) adó levonása után lehet fizetni. Persze a cégek egy részénél így is marad profit (még az sem kizárt, hogy extra). De ez sem bírja el, hogy 30 százalékkal csökkenjen az a bevétel, amivel rendelkezhet a cég – jelentette ki.
Másrészt a profit mögött annak többszörösére rúgó beruházások vannak. Ha pedig nem lesz pénz a beruházásokra, akkor nemcsak a minőség fog romlani, hanem az a nem kevés kkv is munka nélkül marad, akik ma beszállítóként bedolgoznak az energiacégekhez.
Na és vannak olyan cégek vagy üzletágak, amelyek már a rezsicsökkentés előtt sem termeltek profitot (vagyis veszteségesek voltak) – említette meg.
Még vizsgálódnak
A Tigáznál nem tudtak érdemben válaszolni arra a kérdésünkre, mennyi kiesést okoz nekik a rezsicsökkentés, és hogyan fogják ezt pótolni, mert még elemzik az új helyzetet. Ha ezzel végeztek, akkor döntik el, mit lépnek.
Bevételi oldalról a szabadpiaci tevékenység növelését említették meg, mint lehetséges irányt. De azt is hozzátették, hogy mivel ebben a szegmensben május–júniusban zárul a gázév, csak ez után látják majd a pozícióikat, és ekkor tudják újratárgyalni a szerződéseiket.
Mivel már volt arról bejelentés, hogy még ebben az évben további két alkalommal lehet rezsicsökkentés, rákérdeztünk, hány százalékot tud elviselni a Tigáz. Hivatkozva arra, hogy még az elemzésnél tartanak, erre nem tudtak válaszolni. De azt tényként közölték: az egyetemes (vagyis a lakossági) szolgáltatás az elmúlt években is veszteséges volt már.
A távhőszolgáltatóknak nem fő a fejük
A Miskolci Hőszolgáltató (MIHŐ) úgy becsülte, hogy a 10 százalékos lakossági díjtétel csökkenés náluk kb. 500 millió forint bevételkiesést jelent. Viszont mivel a távhőszolgáltatóknál ezt a kiesést az állam ellentételezi (a távhőtermelői hőárnál és a távhő ártámogatásnál), ebből következik, hogy a további árcsökkentések sem érintik kedvezőtlenül a távhőszolgáltatókat – írta a cég megkeresésünkre.
Hasonlóról számolt be a Főtáv is. Nekik több mint tízmilliárdos összveszteségük keletkezne, ám ezt a kiesést a Magyar Energia Hivatal a kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási kasszából jórészt kipótolja. Náluk így végül is mintegy 1,5 milliárd forintos lyuk keletkezik (ennyivel kevesebb a támogatás, mint a bevételcsökkenés).
Eddig is faragtak
A cég egyébként az elmúlt több mint két évben folyamatosan csökkentette a költségeit, s az ebből keletkező többletet visszaadta a fogyasztóinak (2012 júniusától), 10 százalékos alapdíjkedvezmény formájában. Emiatt előre tervezett létszámcsökkentés is lesz náluk, de nem közvetlenül a rezsicsökkentéssel összefüggésben. Vagyis nem kizárólag a bejelentett díjcsökkentés mozgatja a létszámukat, hanem az ésszerű gazdálkodás, a versenyképes távhőár megteremtésének igénye és követelménye – írták.
Bevételeiket pedig új fogyasztók megszerzésével, a piaci részesedés növelésével igyekeznek biztosítani (pl. új épületek, bavásárlóközpontok megnyerésével).
A Főtáv szerint ha a szolgáltatók működőképességét biztosítja a szabályozó, az árcsökkentés akár tovább is folytatható. Azt viszont eljesen irreálisnak tartanák, ha egy újabb 10 százalékos árcsökkentés hatásait kompenzáció nélkül a távhőzolgáltatókra terhelnék, hiszen ez a szektor nem a for-profit szektor része – tették hozzá.
