A Moody’s elemzésében kimutatta, hogy az általa vizsgált 15 közép- és kelet-európai gazdaság szuverén hitelképességi osztályzatainak mediánszintje „Baa3″, vagyis a térség egészének kockázati besorolása középértéken számítva a befektetésre ajánlott kategóriában maradt – igaz, annak alsó szélén –, a pénzügyi válság okozta jelentős hitelképességi erózió ellenére is.
A Moody’s a 15 térségbeli gazdaság közül nyolcnak az államadós-osztályzatára stabil kilátást tart érvényben, a felminősítés lehetőségére utaló pozitív kilátások száma kettő, az osztályzatrontás kockázatát felidéző negatív kilátásoké öt.
Ez utóbbiak között szerepel – Szlovákia, Szlovénia, Horvátország és Románia mellett – Magyarország is, amelynek szuverén adóskockázati besorolása „Ba1″ a Moody’s listáján, vagyis a befektetésre nem ajánlott kategóriában, egy fokozattal a térségi besorolási átlag alatt van.
A hitelminősítő keddi előrejelzése szerint a 15 ország közül az idén kilencben gyorsul a gazdasági növekedés, de az aktivitás így is „nyomott marad” a 2004–2008-as időszakban mért 5,6 százalékos éves térségi növekedési átlaghoz képest.
Az előrejelzés szerint a térség több országa is kikerül az idén a recesszióból, köztük Magyarország, Csehország és Horvátország. A hitelminősítő elemzői azzal számolnak, hogy 2013-ban a ház által vizsgált közép- és kelet-európai gazdaságok közül csak Szlovénia marad recesszióban, a szlovén bankrendszert sújtó válság hatásai miatt.
A Moody’s keddi prognózisa szerint a magyar gazdaság a cég által 1,4 százalékosra becsült tavalyi GDP-visszaesés után az idén várhatóan 0,3 százalékkal növekszik. Más nagy londoni házak ugyanakkor borúlátóbb, inkább stagnálást valószínűsítő előrejelzéseket tartanak érvényben a magyar gazdaság idei teljesítményére, és csak jövőre várják a növekedés beindulását.
A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzőstábja a globális felzárkózó térség 2013-as kilátásairól összeállított új helyzetértékelésében úgy fogalmazott, hogy „nincs sok jó hír” az idei év növekedési kilátásai szempontjából Közép- és Kelet-Európa gazdaságaiban, Magyarországon és Csehországban például „semmilyen növekedés” nem várható 2013-ban.
Javuló kilátások
Jobbak Közép- és Kelet-Európa kilátásai az idén, mint az előző két évben voltak – mondta az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke a Der Standard című osztrák napilapban kedden megjelent interjúban. Míg 2011 óta minden évben kénytelen volt lefelé módosítani a térségre vonatkozó előrejelzéseit az EBRD, 2013-ra stabilizációt vár a bank – mondta Shuma Chakrabarti a lapnak. Rámutatott, hogy a korábban erős tőkekiáramlás is mérséklődött az elmúlt hónapokban. „Ezek jó hírek, azonban mindez nem jelenti azt, hogy a régió országainak nem kell további reformokon munkálkodniuk” – tette hozzá.
Az EBRD vezetője szerint Lengyelország kivételével a régió országai túl kicsik ahhoz, hogy saját erőből, például a belső kereslet fokozásával növekedjenek. Aki sikeres akar lenni, annak nemzetközi befektetőkre és nyugat-európai keresletre van szüksége – vélekedett. – „A külföldi befektetés vonzására alkalmas egyetlen modell, amit ismerek, a magánszektor szerepének erősítésén nyugszik. További fontos tényező a viszonylag alacsony bérszínvonal, a jól képzett lakosság és a működőképes jogállamiság.”
Egyes országokban nagyon komoly megszorítások voltak, az EBRD-nek aggodalmat okoznak a politikai következmények – jelentette ki. – Itt a válság közvetlen következményeként megerősödtek a szélsőjobboldali pártok és csoportok, mint Görögországban az Arany Hajnal párt.
Ebben az összefüggésben említette Gyöngyösi Márton (Jobbik) parlamenti felszólalását is a zsidó származású parlamenti képviselők számbavételéről. Némileg megnyugtatónak nevezte a felszólalást követő tiltakozó reakciókat.
Chakrabarti a bécsi Euromoney konferencián tartott beszédében aláhúzta, hogy nézete szerint a szorosabb integráció segíthet kivezetni Európát a válságból. A második világháború után az integráció volt a fejlődés motorja Európában – idézte fel. Nézete szerint egyes véleményekkel ellentétben a jelenlegi válságot nem a „túl sok integráció” okozta. Amellett foglalt állást, hogy az intézményi integráció a gazdasági integráció mellett továbbra is döntő fontosságú Európa számára. A határokon átnyúló finanszírozás főként Közép-Kelet-Európa számára lesz fontos.
