A parlament 218 igen, 24 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadta el a költségvetés módosítását, amely összesen 171 milliárd forinttal növeli a költségvetés hiányát. Az előterjesztő Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, aki nem győzi hangsúlyozni, hogy a változások nem veszélyeztethetik az EU által előirányzott 3 százalékos célt.
Fotó: MTI / Kovács
Semmi sincs ingyen
A hiány emelése csupa nehezen vitatható, vagy legalábbis már korábban bejelentett kormányzati célt szolgál. (A kormány népszerű intézkedéseinek gazdasági hatásaival már többször foglalkoztunk. Olvasson róluk bővebben itt és itt.)
Mintegy 160 ezer pedagógus szeptembertől megemelt bérének ez évi kifizetését oldják meg a módosítással. Egyúttal csökkentik az egy főre jutó tanulólétszámot.
A Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. finanszírozásán mintegy 600 millió forinttal könnyítettek. Az ivóvíz-minőségi, szennyvíz- és hulladékkezelési projektekre is 20 milliárddal több jut majd.
Hamarosan a miénk
Ugyan szakemberek vitatják, megéri-e vissziavásárolni az E.On gáz üzletágát, ez az akció szintén szerepel a hiány megemelésének hivatalos indoklásában, 71 milliárd forintot érint. A takarékszövetkezetek államosítása, vagyis “a szektor megerősítése miatti tőkeemelések” is a központi költségvetéstől vonnak el pénzt.
A büdzsében ezen felül forrást biztosítottak az e-útdíj rendszeréhez kapcsolódó többletköltségek fedezésére is.
