Módszertani megjegyzések
• A TNS MODUS 2000. márciusától folyamatosan végzi pártpreferenciákra, pártszimpátiára vonatkozó adatfelvételeit. Hetente 240 felnőtt korú személyt kérdezünk meg az ország mintegy 135 településén (hetente más település-együtteseken). Elemzéseink során az egy évvel korábbi 22. héttől ez év utolsó vizsgált 22. hetéig bezárólag (összesen 53 hétre vonatkozóan) 12 720 személy adataira végzünk elemzéseket.
• A vizsgálatok személyes megkérdezésekkel zajlanak sztenderdizált kérdőívek segítségével, kérdezőbiztosaink révén. A minta kiválasztására az ún. “kétlépcsős véletlen” mintavételi technikát alkalmazzuk. A mintavételi eljárásból eredő torzításokat ötszempontú súlyozással korrigáljuk a KSH 1996-os Mikrocenzusából 2001. január 1-jére becsült adatok révén. Mintánk jól reprezentálja a 18 éves és idősebb népességet nem, életkor, iskolázottság, településtípus és EU-régiók szerint az adott időszakban.
• A négyhetes “görgetett” részmintáink elemszámai: 950 fő, melyek 95 százalékos megbízhatósági szint mellett +/- 3,24 százalékpont a hibahatára (a részminták elemszámának csökkenésével nőnek a hibahatárok). Az egyes “hetekre” vonatkozó “görgetett” adatokat úgy számítja ki “MIRIAD” nevű eljárásunk, hogy az adott héten és az azt megelőző három héten felvett kérdőívek információit átlagolja.
A kutatás részletes módszertana >>
A TNS Modus elmúlt négyheti (minden időpontban 4 hétre, összesen tehát 7 hétre) görgetett adatai 2001. április 16-tól június 3-ig felvett 1680 kérdőív információira épülnek.
A kormány megítélése
A kormány megítélése az összes megkérdezett körében (lásd az 1/A. és az 1/B. ábrákat) 34 pontról 36 pontra emelkedett. Ez azt mutatja, hogy változatlanul az elégedetlenek vannak enyhe túlsúlyban (az elmozdulás nem szignifikáns). A magukat biztos szavazóknak mondók közül a pártot választók (körülbelül a felnőtt népesség harmada) kedvezőbben ítélik meg a kormány tevékenységét: legutóbbi mérésünk szerint 42 pont ez az érték a százfokú skálán (ez szignifikánsan magasabb minden vizsgált időpontban, mint az összes válaszadó pontértékei). A négy hét adatai időben igen csekély (nem szignifikáns) mértékben mozdultak el (a legkisebb értéket – 40 pontot – a 20. héten átlagolt érték mutatja).
Fokozódó pártverseny
A két legnagyobb párt (a Fidesz-MPP és az MSZP) a biztos szavazó, pártot választók körében újra fej-fej mellett halad a voksokért folytatott versenyben: a legutóbbi adatok szerint (lásd a lap alján a felső ábrát is) mindkét párt a szavazatok 42 százalékát kapná (ez azt is jelenti, hogy a többi pártnak összesen alig 8 százalék jutna). Az elmúlt hét adataihoz képest a Fidesz vesztett 3 százalékot, míg az MSZP ugyanennyit nyert (az elmozdulások a hibahatáron belül maradnak).
A megelőző (19-20.) hetekben hasonló helyzetet regisztrált a TNS Modus, mint a legutóbb, az esélyek akkor is teljesen kiegyenlítettek voltak. Az időbeli elmozdulások azonban nem tekinthetőek szignifikánsnak. Az összes megkérdezett szavazói arányát a 2/A. ábra mutatja.
Korábbi adatok és grafikonok
• Politikai háttér
• A pártok és a kormány iránti rokonszenv
• A “Székely-botrány” hatása a pártok megítélésére
• A Fidesz iránti rokonszenv korcsoportonként
Mit mond az összes megkérdezett?
Az összes megkérdezett körében a szocialista párt változatlanul népszerűbb (53 pont a százfokú skálán), mint a Fidesz (48 pont) – és ez a különbség mindvégig szignifikáns (lásd az ábrát is a lap alján). Az időbeli elmozdulások ez esetben is a hibahatáron belül maradnak a vizsgált 4 hétben. A biztos pártválasztók rokonszenvmegoszlását a 3/B. ábra mutatja.
