Nem feltétlenül jár többletköltséggel a környezetvédelem, az erőforrások gazdaságosabb felhasználása akár megtakarítást is hozhat. A Holcim Hungária Rt. lábatlani cementgyára például tüzelőanyagnak használja fel a lábatlani papírgyárban keletkező hulladékot, a papíriszapot. Ezáltal a cementgyár megtakarítja a tüzelőanyag költségét, a papírgyárnak pedig nem kell gondoskodnia a hulladék kezeléséről, és a környezetet is kevesebb terhelés éri. A lábatlani vállalat szeretné rendszerben kezelni a környezetvédelmi kérdéseket, hejőcsabai – akkor még önálló vállalatként működő – cementgyára volt 1996-ban az első magyarországi ISO 14001-es tanúsítvánnyal elismert üzem. Pintér Istvánnak, az Alternatív Tüzelő- és Alapanyagok igazgatóhelyettesének egyik feladata a fent említett helyettesítő megoldások kifejlesztése. A Budapest hőellátásának 60 százalékát és az országos villamosenergia-igény 3 százalékát fedező Budapesti Erőmű Rt. most vezette be a környezetközpontú irányítási rendszert (KIR) az ISO 14001 szabvány szerint, novemberre tervezik a tanúsítását. A cég már 1998-ban megfogalmazta környezeti politikáját, a KIR bevezetését az 1999. őszi általános felmérő audit alapozta meg.
Csökkenő bürokráciaAz ISO 14001 működtetését sikeresen támogathatja környezetvédelmi információs rendszer kiépítése, amely átveszi az adminisztráció terhét az alkalmazottaktól, így a környezetvédelmi csoportok munkatársai több időt tölthetnek alkotómunkával. Olyan vállalatoknál van értelme a bevezetésének, ahol több telephelyről nagy mennyiségű adatot kell nyilvántartani, ahol naprakész információk szükségesek, és többféle érdekcsoportnak készítenek jelentést – mondja Pásztor Zsolt, a környezetvédelmi tanácsadást és ISO 14001 tanúsítást is végző Deloitte & Touche menedzsere.
FOGÉKONY KÖRNYEZETBEN. Maga a tanúsítás viszonylag gyorsan lezajlik a rendszer kiépítéséhez képest: az előaudit 2 napig, a tanúsító audit egy hétig tart, 2 tanúsító részvételével. A KIR kiépítése és a felkészülést segítő tanácsadó cég díja mintegy 6,5 millió forint volt, ehhez járul még a tanúsítás várhatóan 2,5 és 4,0 millió forint közötti díja. Ezek az összegek még nem tartalmazzák a környezetkímélő működéshez nélkülözhetetlen berendezések, beruházások költségét.
Az igen részletes írásos szabályozás alaposan megnövelte a bürokráciát. Urbán Katalin környezetvédelmi vezető szerint azonban ez egyszerűsödni fog, amikor már rutinná válnak a rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok (lásd külön írásunkat). “Természetesen volt ellenállás is a bevezetéssel kapcsolatban, mégis meglepődtem, hogy milyen sok munkatárs bizonyult fogékonynak a környezetvédelemre” – mondja Urbán Katalin. A jelenleg francia érdekeltségű erőmű 1996 és 2001 között finn-japán tulajdonban volt, a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele a finn tulajdonosok kifejezett kívánságára történt. A villamos energia piacának 2003-tól esedékes liberalizációja után azonban várhatóan piaci előnyt is szerezhet a cég a környezetbarát működés révén: vásárlói, a vállalatok ugyanis csak úgy sugározhatnak meggyőző zöld arculatot, ha a felhasznált energiát is környezetkímélő termelőtől szerzik be. Az idén a Budapesti Erőmű Rt. nyerte el a legjobb környezeti jelentés díját Közép-Európában, a jelentés készítésébe a zöld szervezetek képviselőit is bevonták.
A környezetközpontú irányítási rendszer alkalmazása• Környezeti politika lefektetése
• Környezeti hatások kezdeti felmérése
• Jogszabályok áttekintése és betartása
• Konkrét környezeti célok kitűzése, szükséges intézkedések
• Feladatok és felelősök kijelölése
• Dolgozók képzése, a környezettudatosságot javító akciók
• Dokumentáció
• Mérés, folyamatos figyelés, javítási mechanizmusok
• Belső és külső felülvizsgálat (audit), tanúsítás
• Belső és külső tájékoztatás, kommunikáció
ELNÉZŐ SZABVÁNY. Az ISO 14001 vagy az EMAS szerinti környezeti menedzsmentrendszer mellett számos más eszköz áll a vállalatok rendelkezésére: a környezeti teljesítményértékelés, a tisztább termelés, továbbá környezetbarát termékek fejlesztése. Tóth Gergely, a Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület (Követ) ügyvezető igazgatója szerint az ISO 14001 szabvány bevezetése fontos és üdvözlendő lépés, de önmagában nem garantálja a környezetbarát működést, azt a vállalatnak kell megtöltenie tartalommal. Az ISO 14001 amúgy is kevésbé szigorú szabvány, mint az Európai Unió hasonló jellegű, ám Magyarországon nem elterjedt EMAS jogszabálya. Az előbbi ugyanis átmenetileg azt is megengedi a vállalat számára, hogy túllépje a jogszabályokban megállapított határértékeket, csupán törekednie kell a jogszabályok betartására. Alapkövetelmény a folyamatos javulás, csak nem egyértelmű, hogy a vállalat környezeti teljesítményének, vagy az irányítási rendszerének kell javulnia. Ezzel együtt összességében a környezeti menedzsmentrendszert alkalmazó cégek környezeti teljesítménye figyelemreméltóan javult.
előkelő helyezés. Magyarország előkelő helyet foglal el a világranglistán az ISO 14001 szerint tanúsított cégek számát tekintve: a világon körülbelül 30 ezer cég szerzett tanúsítványt, s Magyarország közel 300 dokumentummal a 27. helyen áll. A GDP-hez viszonyítva pedig az első tíz között vagyunk. Egy vállalatnak nem kötelező tanúsíttatnia környezetközpontú irányítási rendszerét, szabvány nélkül is működhet környezettudatosan. A Mol Rt. például az egész vállalatra kiterjedő környezeti menedzsmentrendszert üzemeltet, ám csak azt a négy tevékenységet tanúsíttatta hivatalosan az ISO 14001 szabvány szerint, ahol ezt üzleti partnerei kifejezetten előnynek tekintették. Erdős Péterné minőségügyi és környezetvédelmi igazgató szerint a rendszer legnagyobb eredménye a dolgozói tudatosság javulása és a működés jobb áttekinthetősége. Az elmúlt években a Molnak sikerült radikálisan csökkentenie levegőszennyezését, egyúttal sokat javult a cég általános megítélése is.
