Nehezen találtak megfelelő személyt a koalíciós pártok a nyár elején az új high-tech tárca, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) vezetésére. Szocialista oldalon – a korábbi kritikai aktivitást látva – feltehetően több jelölt között is válogathattak volna, a távközlés szakmai felügyelete azonban a szabad demokratákra szállt. A kisebbik koalíciós párt vezetőinek viszont nem voltak megfellebbezhetetlen tekintélyű káderei erre a posztra. Olyannyira nem, hogy a hírek szerint az előző kormány egyik, félidőben félreállított miniszterét is megkínálták a bársonyszékkel. Végül a XXI. század üzletének tartott ágazatban rejlő lehetőségek kiaknázására Kovács Kálmán, az SZDSZ egykori fővárosi frakcióvezetője, a közlekedési tárca volt politikai államtitkára kapott mandátumot.
Kovács Kálmán. A távközlési cégek a kezdeti, jól hangzó ígéretek után hiányolják a cselekvést a minisztertől.
FÉL SIKER. Az új miniszter erősen, de nem éppen taktikusan kezdett. Miközben alakuló intézményének szakapparátusában a legtöbb kulcspozíció betöltetlen volt, Kovács Kálmánt döntésre kényszerítette a Matáv bejelentése a kedvezményes internetezésre lehetőséget adó, úgynevezett Mindenkinek csomag megszüntetéséről. Így a reakció a piaci szereplők értékítélete szerint meglehetősen elkapkodottra sikeredett. A 2003-ra 3 milliárd forintos költségvetési támogatással számoló megoldásról ma már Kovács is elismeri, hogy felemás eredményt hozott.
E miatt persze a miniszternek biztosan nincsenek nyugtalan éjszakái. Azt ugyanis senki nem vitathatja, hogy a támogatott csomagok hozzájárultak az európai összehasonlításban alacsony lakossági internetes penetráció növeléséhez. Emellett az sem elhanyagolható szempont, hogy a dotált internetes csomagok vártnál rosszabb piaci fogadtatása nyomán az IHM-nek is kevésbé mélyen kell a zsebébe nyúlnia. Miközben a kedvezményes internetre a tárca 12 hónap alatt 3 milliárd forintot fordíthatna, a hírek szerint a legnagyobb szolgáltató, a Matáv is csak havi 28-30 millió forintot számláz a minisztériumnak ezen a címen.
A szakminisztérium vezetésének persze nem az internetes piacon végrehajtott látványos intervenció volt a legfontosabb feladata. Már a nyáron egyértelmű volt, hogy Kovács Kálmánnak és csapatának a telekom-piacon akadozva induló verseny élénkítése érdekében mielőbb hozzá kell látnia az előző kormány által tető alá hozott, s rögtön a bírálatok kereszttüzébe került távközlési törvény módosításához. Ez azóta meg is kezdődött, a cégek szerint azonban a kezdeti jól hangzó ígéretekből eddig szinte semmi nem valósult meg. Az alternatív szolgáltatók illetékesei ezt azzal magyarázzák, hogy a szaktárca nem találta meg az utat a Matáv érdekeivel szembeni fellépésre. A minisztérium pártját fogó szakértők viszont arról beszélnek, hogy a törvénymódosítás folyamatát nehéz lenne felgyorsítani. Az első szakmai anyagok előreláthatólag 2003 májusára készülhetnek el, a törvénytervezet elfogadása pedig a jövő év végénél előbb aligha várható.
A Matávnál ugyanakkor úgy vélik, a törvénymódosítás előkészítésének lassúságánál nagyobb probléma, hogy egyelőre azt sem lehet tudni, milyen koncepció alapján kívánja átalakítani a meglévő jogszabályokat a szakminisztérium. Az eddig napvilágot látott hírek szerint ugyanis az illetékesek olyan beavatkozásokon törik a fejüket, amelyek távolról sem a piac egészének, sokkal inkább egy-egy érdekcsoportnak felelnek meg.
A koncepciótlanságról szóló találgatásoknak némileg ellentmond, hogy Kovács Kálmán egy nyilatkozatában egyértelművé tette: álláspontja szerint a távközlési törvény módosítása során olyan környezetet kell kialakítani, amely ösztönzi a piac kétpólusúvá válását, a Matávval ma egyenként nem összemérhető távközlési cégek konszolidációját. Az aggályoskodók szerint azonban az IHM kezében lévő közvetett beavatkozási lehetőségek önmagukban nem lesznek elegendőek a kitűzött célok eléréséhez.
Az IHM vezetői látszólag nem hagyják zavartatni magukat a kételkedők félelmeitől. A szakminiszter szerint legalábbis a magyar telekom piacot belátható időn belül vonzóvá lehet tenni a befektetők számára. Ennek azonban kétségtelenül fontos feltétele, hogy a szereplők számára a szabályozás egyenlő esélyeket biztosítson. Amihez viszont meg kell találni a módot a mobiltelefon-piac megnyitására az alternatív szolgáltatók előtt.
Kedvezményesen
A 2003-as költségvetés tervezetében számos olyan adókedvezmény szerepel, amely az informatikai területet érinti. Ezek teljes keretének értéke 30 milliárd forint.
• A vállalkozások az eddigi 3 helyett 2 év alatt elszámolhatják a megvásárolt számítástechnikai eszközök beszerzési értékét
• A munkáltatók 2003-ban köztehermentesen adhatnak át számítógépeket alkalmazottaiknak otthoni használatra
• A legalább egygyermekes családok leírhatják adójukból a számítógép-beszerzés vagy -lízing árát
• A legalább 100 millió forintos értéket elérő, szélessávú internet célú adatátviteli hálózatok kiépítését 2003-ban 35-50 százalékos adókedvezménynyel támogatják
KORMÁNYZATI KOMMUNIKÁCIÓ. Persze, nem ez az egyetlen lehetséges forgatókönyv az alternatív távközlési cégek helyzetbe hozására a mobil ágazatban. Arra, hogy az IHM vezetése valójában milyen megoldáson töri a fejét, egyelőre nincs konkrét válasz. Kovács Kálmán ugyanis ezzel kapcsolatban meglehetősen homályosan fogalmaz. A szakértők szerint azonban elképzelhető, hogy a minisztérium az évek óta tartó előkészületek ellenére csak koncepcionális szinten létező készenléti rádiókommunikációs rendszer, a jelenlegi terminológia szerint Egységes Digitális Rádiórendszer (EDR) megvalósításba próbálja bevonni az alternatív piac konszolidálását magára vállaló befektetőket.
Az EDR rendszerrel szembeni kormányzati elvárásokat összefoglaló javaslatot december végére kell elkészíteni. Az pedig már most is világos, hogy a készenléti szervezeteket kiszolgáló, szerényen jövedelmező, de biztos, kormányzatilag garantált bevételekből gazdálkodó rendszer megépítésének finanszírozásához könnyű lenne befektetőket találni. Az elemzői vélemények szerint az EDR megépítési lehetőségének alternatív szolgáltatók kezébe adásával kapcsolatban az egyetlen kényes kérdés a helyzetbe hozandó befektetői csoport „nemzetisége” lehet.
A tárca tevékenységét bírálók azt is a miniszter szemére vetik, hogy rendre olyan ötleteket fogalmaz meg, amelyek magvalósítására kevés hatást gyakorolhat. Jó példa erre a korábban a készenléti rádiókommunikációs rendszer építésének letéteményeseként számon tartott Antenna Hungária (AH) Rt. privatizációjának újbóli meglebegtetése. A cég már sokszor tervezett eladására ugyanis a szakmai felügyeletet ellátó IHM legfeljebb javaslatot tehet, a döntés a tulajdonosi jogokat gyakorló Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. kezében van. A szemrehányásoktól függetlenül persze az informatikai és hírközlési miniszter javaslatait az ÁPV Rt. a jelek szerint megfogadta és az AH Rt. magánosítása mellett foglalt állást.
KORLÁTOZVA. De az IHM helyzetét jellemzi az is, hogy míg Kovács Kálmán az informatika célkitűzések megvalósítására a 2003-as költségvetés tervezete szerint elkülönített 110 milliárd forintról beszél, minisztériuma valójában ennek az összegnek csak egy része felett rendelkezik többé-kevésbé szabadon. A teljes büdzséből 30 milliárd forint az igazából a pénzügyi tárca asztalára tartozó adókedvezményekből jön össze. További 50 milliárdnyi fejlesztési forrást pedig a társminisztériumok költségvetésébe építettek be. Így Kovács az oktatási minisztérium kezében lévő Sulinet programot éppen úgy nem tudhatja be saját minisztériuma kizárólagos érdemének, mint az agrártárcához tartozó agrárinformatikai rendszer fejlesztését, vagy a honvédelmi tárca felügyelete alatt zajló, az ország NATO-tagságával összefüggő informatikai beruházásokat.
Az IHM fejezetébe tartozó, önmagában is tekintélyes 30 milliárd forintos keret jelentős hányadának felhasználása ugyanakkor részben determinált. A minisztérium saját szervezete és a hozzá tartozó intézmények működtetésére 2,1 milliárd forintot költhet 2003-ban. Másik 12 milliárd forintot pedig a Hírközlési Felügyelet (HiF) tevékenységének finanszírozása emészt fel. Igaz, a mozgásteret lényegesen növeli, hogy a Pénzügyminisztérium hozzájárulásával az IHM jövőre 18 milliárd forint értékben vállalhat kötelezettséget a 2004-es költségvetés terhére.
Ilyen forrásokkal a háta mögött Kovács Kálmán persze bátran belevághat a kiemelt feladatként számon tartott közösségi internetelérést segítő programokba. Az elképzelések szerint a telekunyhók, teleházak létesítésében és működtetésében a szaktárca a Magyar Posta Rt.-vel karöltve vesz majd részt. Emellett a minisztérium előreláthatólag már decemberben közzéteszi az unió eEuropa2005 stratégiai keretének első pályázatait. A program első két évében megpályázható 420 milliárd forintos keretből elsősorban a hazai kis- és középvállalkozások juthatnak 15 milliárd forintnyi támogatáshoz.
