Gazdaság

Nyugdíj: zsíros üzlet az UniCreditnek

A magánnyugdíj-pénztári történet ironikus fordulataként egy külföldi központú bank kezelheti majd az állami kézbe kerülő pénztári vagyon jelentős részét. Egy hatalmas, de igen gyorsan lebonyolított állami tender eredményeként az UniCredit Bankba utalják a magánnyugdíjpénztárak az állami rendszerbe átlépő tagok vagyonából a nemzetközi részvényeket.

Körülbelül 400 milliárd forint. A magánpénztári vagyonból ekkora összeg feküdt nemzetközi részvényekben. Angol, amerikai, német, francia, olasz, japán, de orosz, brazil, kínai és mexikói részvényekbe is fektettek korábban a kötelező magánnyugdíjpénztárak.

Aligha kérdéses, hogy az állam nem szeretne hosszabb távon is ezekben a pozíciókban üldögélni. Igen ám, de pontosan mit kezdjen ezekkel az állam. Ez volt a kérdés, hiszen miután a magánpénztári vagyon nagyobbik részére rátette a kezét, vészesen közeledik az a határnap (május 31.), amikor a pénztáraknak el kell számolniuk és a távozó tagok vagyonát át kell adniuk az államnak.

Alapra várva

Hamarosan feláll a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap, amely egyrészt minden tagi vagyont megkap, majd abból azt az összeget visszautalja a pénztáraknak, amelyet ők reálhozamként kifizetnek a tagoknak.

Erre nincsen sok idő, augusztus végén ugyanis már a tagoknál lesz a reálhozam – legalábbis a beígért menetrend szerint. A vagyon nagyobbik része azonban az államnál marad, amelyet részben az idei költségvetési kiadásokra, nagyobbrészt pedig államadósság-csökkentésre költ el.

A különböző vagyontárgyakkal eltérően kell bánni. Az állampapírok (ez a legnagyobb tétel) rendezése egyszerű. Az állam megkapja azokat a papírokat, amelyek éppen azt bizonyítják, hogy az állam tartozott a nyugdíjpénztáraknak. Ezeket csak meg kell semmisíteni, egy látványos mozdulattal széttépni, és már teljesült is a cél, csökkent az államadósság. Nehezebb a helyzet a magyar részvényekkel. Ezeket ugyan be tudja fogadni egy állami intézmény, a KELER Zrt. Vagyis technikailag megoldható a letétkezelés, de a részvények értékesítése érdekes és nagy szakértelmet igénylő feladat lesz.

Az állam ugyanis bizonyos részvényekből olyan nagy pakett birtokosa lesz, amelyet nem szabad hirtelen rázúdítani a tőzsdére, mert az jelentősen csökkentené az elérhető árat. Fokozatos értékesítés, esetleg külön egyeztetéssel pakettek szakmai befektető felé történő értékesítése és tőzsdei aukció jöhet szóba.

Nemzetközi terepen

Végül vannak a külföldi részvények. Itt több technikai probléma is jelentkezett. Az állam rájött, hogy ezeket a papírokat a KELER-be nem viheti, tendert írt ki a nemzetközi letétkezelésre. Ezt nyerte meg az UniCredit, amely a magyar piacon is aktív nemzetközi bankcsoportok közül hagyományosan a legjobb volt e műfajban. Május 20-án az állam, konkrétan Pleschinger Gyula, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója alá is írta azt a megállapodást, amely szerint minden nem magyar papírt az UniCredit Bankba fognak a pénztárak transzformálni.

Az pikáns adalék, hogy Szalay-Berzeviczy Attila, az UniCredit regionális értékpapír-üzletágának vezetője, a Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke, aki az UniCredit letétkezelői tevékenységének évek óta a legfontosabb vezetője (ezt a pozícióját még BÉT-elnökként sem adta fel) nyíltan és sokféle fórumon szapulta a második pillér kiherélését. Sokat hangoztatott véleménye szerint ugyanis sem a mostani, sem a korábbi kormányok soha nem értették meg a tőzsde és a tőkepiacok szerepét és a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos intézkedésekkel feladták az utolsó kenetet a magyar tőkepiacnak.

A magyar tőkepiac talán belepusztul, de az UniCredit mindenesetre egyelőre zsíros üzlethez jutott. Ezzel persze még nincsen pontosan kialakítva, miként lehet a külföldi papírokat eladni, nemcsak letétkezelő szükséges ehhez, hanem egy kereskedő (trader) is, aki majd apránként eladja a külföldi részvényeket. Ha esetleg a konkrét értékesítési döntéseket egy hamarosan kialakítandó grémium is fogja meghatározni, akkor is szükség lesz egy nemzetközi bankcsoportra az eladáshoz, az ÁKK nem tud közvetlenül a New York-i tőzsdén eladni. Végül lesz egy rakás kisebb és egyedi döntést igénylő metódus is.

A nyugdíjpénztárak kezében levő befektetési jegyek visszaválthatók, igaz, a banki alapkezelőknél még mindig meg kell majd oldani a mögöttes papírok ésszerű értékesítését. Egy-két határozott futamidejű papírral kell az államnak vagy egyedileg megegyeznie, vagy várnia a futamidő végéig, illetve bizonyos ingatlanjellegű pozíciók készpénzzé tétele lesz időigényesebb.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik