Akár húsz évet is kaphat Tasnádi Péter abban az – önbíráskodás, rablás és személyi szabadság megsértése vádjával indult – ügyben, amely szerdán perbeszédekkel folytatódott a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB). Az ügyész fegyházat kért a visszaeső vádlottra, a védő felmentést, mert a cselekményeknek szerinte Tasnádi nem is annyira az elkövetője, sokkal inkább a sértettje.
A 2010 nyarán elfogadott és hatályba lépett három csapás elnevezésű büntetőjogi rendelkezés egyik fordulata szerint, ha egy eljárásban három, személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt mondják ki a vádlott bűnösségét, a legsúlyosabb cselekmény büntetési tételének duplájára emelkedik a kiszabható büntetés felső határa. Jelen ügyben, ha a bíró három olyan cselekmény miatt kimondja Tasnádi bűnösségét, amelyeket már a három csapás hatályba lépése után követett el, 5-től 20 évig terjedhet a büntetési tétel.
A vád szerint Tasnádi 2010-ben elszámolási vitába keveredett, és erőszakkal próbált érvényt szerezni követeléseinek. Az egyik vádpont szerint Tasnádi 10 millió forintot adott a sértettnek, hogy azt arany vásárlásba fektesse be, ám a sértett nem tudott elszámolni, mire Tasnádi fenyegetni kezdte, többek között azzal hogy “levágja a fejét, szétszurkálja, a családját is bántalmazza, mert ellopta a pénzét”. Egy másik esetben egy szír férfitől az üzletében követelte Tasnádi, és egyik társa azt a pénzt, amivel a külföldi a másik ügy sértettjének tartozott.
Amikor a szír rendőrt akart hívni, emiatt Tasnádi újabb ötmilliós követelést helyezett kilátásba, amelynek meg nem fizetése esetén – mint mondta – “kiveri a pofáját, mert ő a Tasnádi Péter”.
A vállalkozó elleni harmadik vádpont szintén az elszámolási vitához kötődik. Eszerint egy pénzzel teli táskán huzakodott Tasnádi az egyik üzletfelével egy irodában, a felek között ugyanis nézetkülönbség alakult ki a tekintetben, hogy kit illetnek a milliók. A rövid, ámde heves lefolyású tisztázó vita eredményeként Tasnádi birtokába került a táska, a tartalmával együtt.
A negyedik vádpont előzménye az volt, hogy egy belvárosi ingatlanárverésen, ahol bedőlt lakáshitelesek otthonait verték dobra, megjelentek a lakásmaffia fellépése ellen tiltakozó civil jogvédők és a média munkatársai is. Egyikük lefotózta Tasnádit, mire a vállalkozó az egyik emberével egy szűk helyiségbe tuszkolta a Magyar Hírlap fotóriporterét és addig nem is engedték el, amíg át nem adta a képet tartalmazó memóriakártyát.
A kilakoltatási moratórium időszakában lezajlott árverés kapcsán akkoriban Dabasi Tamás, az Otthon- és Érdekvédők Magyarországi Szövetségének alapító tagja úgy fogalmazott: “tarthatatlan, hogy bűnbandák uralják az árveréseket”.
Az ügyész önbíráskodás, rablás és személyi szabadság megsértése miatt fegyházat kért a visszaeső Tasnádira, ugyanakkor az enyhítő körülmények közé sorolta a vádlott rossz egészségi állapotát és kevert személyiségzavarát.
Tasnádi szemmel láthatóan rossz idegállapotban érkezett a tárgyalásra. A többórás perbeszédek alatt szinte egyfolytában lehajtott fejjel, arcát tenyerébe temetve, magába roskadva ült, olykor pedig csukott szemmel, fejét csóválta, homlokát ráncolta, kényszeresen mozogni, hintázni kezdett a vádlottak padján. Arcát mindvégig szinte teljesen elfedte egy orvosi kendővel, kezén fehér kesztyű volt és bilincs. A PKKB ugyanis a napokban ismét előzetes letartóztatásba helyezte a vádlottat, a lakhelyelhagyási tilalom megszegése miatt. Tasnádi a tárgyaláson szóvá tette, hogy a bíróság elfogult vele, ez – mint mondta – abból is látszik, ahogy beszélnek hozzá, ezért elfogultsági kifogást terjesztett elő.
Tuza Péter ügyvéd Tasnádi védelmében azzal kezdte perbeszédét: Magyarországon nem létezhet olyan történet, ahol Tasnádi a sértett, belőle mindig csak gyanúsított, vádlott lehet, holott a vádbeli események valódi sértettje a védence.
A védelem verziója szerint normális, átlagos emberi reakció volt Tasnádi részéről, hogy amikor értesült az üzlettársa rendelkezésére bocsátott 10 millió eltűnéséről, a pénz tudta és rendelkezése nélküli felhasználásáról, ami legalábbis felveti a sikkasztás gyanúját, kérdőre vont, esetleg nem is mindig szalonképes formában. Azonban az ügyvéd szerint a történteket “más se bírta volna cérnával”, az állítólagos sértett nem is vette komolyan Tasnádi indulatos kirohanásait, a vádlott pedig úgy vigyázott adósára, “mint a hímes tojásra”, hiszen nála volt a pénze.
Az ügyvéd szóvá tette azt is, hogy az állítólagos sértettel a BRFK szervezett bűnözés elleni osztályának nyomozói építették ki a kapcsolatot, és ezzel párhuzamosan lettek az adós vallomásai egyre jobban terhelőek Tasnádira.
A saját üzletében megfenyegetett külföldi esetében a védő emlékeztetett arra, hogy ez az állítólagos sértett az események sodrában “fityiszt” mutatott Tasnádiéknak, mondván, “úgyse fogtok Ti pénzt kapni”. Ebből is látszik, mennyire veszélytelen volt a vádbeli fenyegetés. Az irodából elrabolt táska kapcsán az ügyvéd arra hívta fel a figyelmet, hogy Tasnádi a saját pénzét szerezte vissza, így rablás nem történhetett, de az ellentmondó vallomások miatt az önbíráskodás sem bizonyítható, mint ahogy az árverésen közrefogott fotós esetében sem áll meg a vádbeli személyi szabadság megsértése, hiszen nem Tasnádiék, hanem az ott kialakult tumultus akadályozta a sértettet a szabad mozgásban.
A védő minden vádpontban Tasnádi felmentését indítványozta. A PKKB várhatóan pénteken hirdet elsőfokú ítéletet.
A 62 éves vállalkozó az utóbbi időszakban különböző ügyek kapcsán mintegy 10 évet töltött büntetés-végrehajtási intézetben, jelenleg is végrehajtásra vár egy több mint 3 éves jogerős fegyházbüntetése.
