Az adónyomozók dolgoznak, s nem nyilatkoznak – magyarázta meg a május elsejétől kinevezett új bűnügyi igazgató, Söllei János távollétét Kántor Tibor, az adóhivatal elnökhelyettese a részleg első három hónapos tevékenységéről beszámoló rendezvényen.
A január óta működő adórendőrséget ez idáig inkább botrányai tették ismertté: hosszú ideig a kinevezett főadónyomozó aranyvásárlási ügye volt a figyelem középpontjában, majd később az autóvásárlásokkal kapcsolatos közbeszerzési eljárás során elkövetett szabályszegés váltott ki érdeklődést. A negyedéves mérlegkészítés alkalmából viszont már a szervezet szakmai tevékenységéről is hallhattunk valamit. Azt például, hogy az adó- és társadalombiztosítási csalás, valamint a csődbűntett az a két leggyakoribb cselekmény, amellyel az adónyomozók foglalkozni kénytelenek. A bűnügyi igazgatóság ez idő alatt 350 büntetőeljárást indított, mintegy 10 milliárd forint elkövetési értékre.
Az alig három hónapos működés után máris nyilvánvalóvá vált: kevesen vannak a nyomozók, a növekvő ügyszám miatt létszámbővítésre lenne szükség. Már csak azért is, mert az Egyesült Államokban például évente egy adónyomozóra egy ügy jut, nálunk viszont már most másfél.
Az új főnök, Söllei János egyébként nem nyomozó volt, mint elődje, hanem az adóhatóság alkalmazottja, mégpedig 20 éves kora óta. Bizonyára a hivatal vezetése is rájött: ebben a beosztásban mégiscsak fontosabbak a számviteli-közgazdasági ismeretek, hiszen alkotmányjogi, büntetőjogi jogszabályokat jóval könnyebb megtanulni, mint az adózási-számviteli útvesztőkben kiigazodni.
“Az adórendőrség előtt nincsenek tabuk, hiszen a korrupt adórevizorokra éppúgy lecsap, mint az adócsalókra” – hangsúlyozta Kántor Tibor. Ennek bizonyítására két példát is mondott: Somogy megyében vesztegetés miatt csíptek fülön egy ellenőrt, Békésben pedig egy adócsalásban részt vevő revizort vettek őrizetbe. –
