Gazdaság

INGATLANADÓZÁS – Új alapokra helyeznék

Mivel továbbra is megvan a politikai elhatározás és szándék, a jövő évre meghirdetett adóreform fontos része lehet az értékalapú ingatlanadózás bevezetése. A kormányzat ugyanis lényegesnek tartja, hogy a helyi adózást is egy általa igazságosabbnak tartott rendszer felé mozdítsa el.

Valamennyi elődjénél hangoisabban hirdeti az Orbán-kabinet az igazságos közteherviselés fontosságát, az illegális jövedelmek megadóztatását (a korábbi kormányok próbálkozásairól lásd külön írásunkat). Bizonyára ez is közrejátszott abban, hogy tavaly a helyi adókról szóló törvény módosítása – amely 2000-től az értékalapú ingatlanadózás meghirdetését is tartalmazta – különösebb ellenállás nélkül “ment át” a kormányon. Végül mégsem került sor a parlamenti végszavazásra, minekutána a koalíciós partnerek számos kifogást megfogalmaztak a törvényjavaslattal szemben, s így a kabinet visszavonta azt. Ez azonban nem jelenti azt – hangsúlyozta a Figyelőnek Mádi László, a Fidesz-MPP frakcióvezető-helyettese, a párt költségvetési munkacsoportjának vezetője -, hogy a nagyobbik kormánypárt letett volna arról a szándékáról, hogy a helyi adózást is egy igazságosabb rendszer felé terelje. Mint elmondta, a kormány azért döntött a visszavonás mellett, mert a bevezetéshez hiányoztak bizonyos feltételek. Ám átdolgozás után – jelentette ki Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium (PM) politikai államtitkára- ismét az Országgyűlés elé kerül a helyi adókról szóló törvény módosítása. Az értékalapú ingatlanadóztatás megteremtése – tette hozzá – a jövő évre meghirdetett adóreform fontos része lehet.

Mádi László szerint a tavaly kidolgozott törvényjavaslat alapkoncepcióját nem kellene megváltoztatni, inkább csak bizonyos adótételeket csökkenteni. Hangsúlyozta azt is, hogy az építmény- vagy a telekadó kivetése a jövőben is önkormányzati hatáskörben maradna, nem pedig központilag meghatározott, kötelező jellegű adó lenne.

A vagyonarányos adóztatást egyébként nálunk jelenleg az épületeket terhelő építményadó és a belterületi földrészletre kivethető telekadó jelenti. Az önkormányzat azonban – ugyancsak ingatlanokhoz kapcsolódóan – kivetheti a magánszemélyek kommunális adóját, valamint a privát kézben lévő üdülőépület hasznos alapterülete után idegenforgalmi adót is szedhet (az 1998. január elsejei állapot szerint 1525 önkormányzat vezette be a magánszemélyek kommunális adóját; 848 önkormányzat építményadót, míg 388 testület telekadót léptetett hatályba).

Amúgy az önkormányzatok számára a helyi adókról szóló törvény meglehetősen nagy szabadságot hagy a mértékek meghatározására, hiszen általában csak a törvényi maximumot szabályozza. Azon belül az adott önkormányzat döntheti el, hogy az építmény-, illetve telekadó alapját az ingatlan alapterületében vagy a korrigált forgalmi értékében (az illetéktörvény szerinti forgalmi érték 50 százalékában) határozza meg.

A helyi képviselőtestületek többsége eddig úgy határozott, hogy ugyan megadóztatja az ingatlanokat, de inkább az átalány jellegű – az ingatlan értékét és így a vagyoni különbségeket legkevésbé kifejezni képes – magánszemélyek kommunális adóját alkalmazza. Azok az önkormányzatok pedig, amelyek mégis az építményadó, vagy telekadó bevezetése mellett voksoltak, az alapterületben határozták meg az adó alapját (csak Nyíregyháza és Németkér választotta a korrigált forgalmi érték szerinti adóztatást, a nem lakás céljára történő ingatlanok esetén).

A pénzügyi szakapparátus által kidolgozott értékalapú adóztatás szerint egyébként az értékmegállapítás feladatai megoszlanának az Országgyűlés, a helyi rendeletet alkotó települési önkormányzat és a konkrét ingatlant értékelő önkormányzati adóhatóság között. A T. Ház, a helyi adókról szóló törvény keretében, az illetékhivatalok által nyilvántartott adatok felhasználásával minden megyében településszintenként, illetve a fővárosban kerületenként meghatározná az egyes ingatlanfajták egy négyzetméterére vonatkozó átlagos alsó és felső forgalmi értékhatárokat. Ezt követően az önkormányzat képviselőtestülete rendeletben megállapítaná – természetesen a törvényben meghatározott határok között – a településen irányadó értéket. Ha pedig szükséges, értékövezeteket is kialakíthatna, s azok alapján differenciálná az adókulcsot. A konkrét ingatlan értékelését az önkormányzati adóhatóság végezné, amely az irányadó települési átlagérték és az adóköteles hasznos alapterület (építménynél), illetve az adómentes telekrésszel csökkentett tiszta alapterület (teleknél) figyelembevételével kiszámítaná az alapértéket, amely a leginkább befolyásoló három tényező – az ingatlan fajtája, fekvése és alapterülete – hatását tükrözi. Mivel az ingatlan értékére más szempontok is hatással vannak – az épület kora, komfortfokozata és hasonlók -, ezeket a tényezőket is figyelembe vennék az adó megállapításakor. Méghozzá úgy, hogy a törvényben a leginkább befolyásoló ismérvekhez korrekciós tényezőket rendelnének. Az önkormányzati adóhatóság ezt követően az adó alapjául szolgáló számított értéket az ingatlan alapértéke és a korrekciós tényezők szorzataként állapítaná meg.

A kormány által tavaly az Országgyűléshez benyújtott elképzeléssel szemben a legfőbb kritika az volt, hogy túlságosan bonyolult, s ráadásul költséges eljárás is. Arról nem is beszélve, hogy bizonyos ingatlanok esetén a jelenleginek a többszörösére nőhetne a fizetendő adó.

Ugyan az értékalapú ingatlanadózás törvényi feltételei még nem teremtődtek meg, a főváros lényegében ilyen típusú adózást szeretne jövő januártól bevezetni. Mint Kónya László, a PM főosztályvezető-helyettese elmondta: a főváros a helyi adókról szóló törvény keretei között, a kerületi önkormányzatok véleményének megkérdezése után dönthet új adók bevezetéséről. Mivel a szakértő hivatalos formában nem ismeri az ezzel kapcsolatos fővárosi elképzeléseket – hiszen az önkormányzatnak nem kötelessége erről tájékoztatni a pénzügyi tárcát -, véleményezni sem kívánta azokat. A fővárosi önkormányzat egyébként bevezetheti Budapest egész területére az egységes építmény- vagy telekadót, ám a jelenlegi szabályozás szerint az adó alapja csak az építmény alapterülete vagy az építmény korrigált forgalmi értéke lehet. Vagyis a helyi adókról szóló törvény módosítása nélkül a fővárosi testület Budapesten sem helyezheti új alapokra az ingatlanadózást.

Egyébiránt a világ fejlett országainak többségében létezik ingatlanadó, így többek között az Európai Unió számos tagállamában, valamint az Egyesült Államokban is (néhány ország gyakorlatáról lásd külön írásunkat). Az ingatlanok adóztatásának közös vonása, hogy érték alapján történik, mégpedig általában egy sajátos értékelési eljárás eredményeként megállapított értéken. Ezen vagyoni típusú adók általában az önkormányzatok bevételeit gyarapítják, de – ellentétben a hazai szabályozással – kötelező jellegűek, kivetésüknek joga nem az önkormányzat hatásköre. Az ingatlanadók az összes adóbevételen belül nemzetközileg sem képviselnek nagy arányt, azonban nálunk még ettől is jóval elmaradnak: míg az angolszász államokban az adóbevételek 8-10, más OECD-országokban 2-3 százalékát teszik ki, addig Magyarországon csupán 1 százalékot.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik