Szinte egyik napról a másikra döntötte el Sugár Dezső, hogy jelölteti magát a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnökévé. Miután a szakma néhány mértékadó személyiségével konzultált, s ők bizalmat szavaztak neki, rövid idő alatt kialakította programját, amelyet a kamara küldöttgyűlése is elfogadott és nagy szavazati aránnyal elnökké választotta. Kamarai jövőjét arra a sokéves tapasztalatra építette, amire az államigazgatásban eltöltött hosszú évek során tett szert, hiszen ott legfőbb feladata az emberek és a különféle érdekek összeegyeztetése volt.
Csaknem az élete felét a Pénzügyminisztériumban (PM) töltötte már el Sugár Dezső, amikor 1992-ben a Reorg Rt. vezérigazgatójává nevezték ki. A cég akkor a PM tulajdonában volt, s a korábbi szanáló szervezet munkáját folytatta az időközben hatályba lépett csődtörvény adta keretek között. Hogy miért hagyta ott az államigazgatást? Sugár Dezsőnek erre ez a válasza: a puding próbája az evés, és ő ki akarta próbálni, hogy amit létrehoztak az elméletben, vagyis a jogszabályok által, az miként működik a gyakorlatban. A próba jól sikerült, hiszen a Reorg Rt. az elmúlt hét évben valódi vagyonnal rendelkező társasággá nőtte ki magát, könyvvizsgáló, könyvelő és kivásárlásokat végző cégek tulajdonosa.
A Reorg Rt. az elmúlt év végén a PM-től az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. tulajdonába került. Az új tulajdonos felmentette vezérigazgatói posztjáról Sugár Dezsőt, miközben hangsúlyozta, hogy szakmai munkájával elégedett. Az indoklás szerint a Reorg Rt. olyan új feladatokat kapott, amelyek irányításához egy, a bankügyekben jártasabb szakemberre van szükség.
Kamarai elnökként sem lesz könnyű dolga, hiszen a könyvvizsgáló társadalomra, a kamarai szerveződés első évét követően is, jellemző a megosztottság: vidék és Budapest, kicsi és nagy, egyéni és társaság – mind külön érdekek szerint tevékenykedik. Ráadásul az elmúlt évben a Postabank-ügy következményeként a hazai gyakorlatban olyan új kérdések vetődtek fel, mint a könyvvizsgálói felelősség, vagy a könyvvizsgálói munka minőségének ellenőrzése. Sugár Dezső úgy véli: szakmai munkájának megvannak a feltételei, hiszen az előd, a Könyvvizsgáló Kamara első elnökének irányításával kiépítették az intézményi kereteket. Most lényeges feladat lesz a könyvvizsgálók megosztottságának feloldása, közös érdekek köré szervezése, valamint a szakma presztízsének erősítése, elfogadtatása. Ehhez szükség van a könyvvizsgálati standardok oktatására, majd bevezetésére. A kamara által szakmailag elismert, a nemzetközi gyakorlaton alapuló mércerendszer védelmet jelent a könyvvizsgálók számára az alaptalan vádak alól, másrészt annak alkalmazásával megállapítható felelősségük is.
Mindeddig nem sikerült megvalósítani az előírt kötelezettségek betartásának ellenőrzését, ahhoz előbb a minőségellenőrzési rendszer kiépítése szükséges. Számos etikai eljárást folytatott a kamara etikai bizottsága az elmúlt évben, amelyek nem vezettek kézzelfogható eredményhez, hiszen sokan csak a könyvvizsgálói etika írott szabályait tartják elfogadhatónak. Hogy ezen a kamara változtathasson – mondja Sugár -, ahhoz arra van szükség, hogy a könyvvizsgáló társadalom vegyen részt a szakmai etika íratlan szabályainak elfogadtatásában, azután pedig határozottan támogassa az etikai eljárás során született döntéseket. –
SUGÁR DEZSŐ 55 éves, közgazdász doktor, okleveles könyvvizsgáló. Pályafutásának jelentős része a Pénzügyminisztériumhoz kötődik, ahol 23 évet töltött el. Közvetlen szerepe volt a csődtörvény és a vállalkozási adótörvény megalkotásában. Az utolsó két évben helyettes államtitkárként szakmai irányítása alatt készült el a számviteli törvény. A Reorg Rt. vezérigazgatójává 1992-ben nevezték ki. Ott megszervezte és irányította a számviteli, könyvvizsgálói és adószakértői tevékenységet, majd két önálló könyvvizsgáló cég szakmai irányítását látta el. Ma idejének meghatározó részét a kamarai elnöki poszt ellátásának szenteli.
