MENTENI A MENTHETŐT. A FOE szerint a jelenlegi jogszabálynál jóval hatékonyabb hitelezővédelmi és fizetésképtelenségi törvény megalkotása szükséges. Ezzel kapcsolatban az Európai Unió nem vár el jogharmonizációt, ám az egyesület pártolná az elvet: azt a társaságot, amely bizonyos mértékű befektetéssel működőképessé, folyamatos adófizetővé tehető, ne számolják fel. Többek között az alkalmazottak végkielégítése, a munkanélküliek számának emelkedése miatt a felszámolás az államra is komoly költségeket ró.
POLGÁRI ÚT. Nyugat-Európában felszámolás esetén a bíróságok arra törekednek, hogy az eljárás minél előbb befejeződjön, s a hitelezők ezzel párhuzamosan polgári peres úton is érvényesíthetik követeléseiket a tulajdonosokkal és az ügyvezetéssel szemben. Magyarországon minderre csekély lehetőség nyílik.
INFORMÁLÓDÁSI JOG. A hitelezőknek nálunk is lényegesen nagyobb jogosultságot kellene kapniuk ahhoz, hogy az adós cégért felelős személyek érdemi információkat adjanak a társaság helyzetéről, s ténylegesen elősegítsék a reorganizáció megvalósulását és a hitelek teljes körű visszafizetését. Célszerű lenne bevezetni azt a korábban nálunk is bevált gyakorlatot, hogy a hitelezők összegyűlnek – a csőd kifejezés a csődület szóból származik -, leülnek az ügyvezetéssel, és megvizsgálják, mit lehet tenni a céggel.
EGYEZSÉGRE TÖREKVÉS. Az új jogszabálynak – mint Nyugat-Európában – arra kellene ösztönöznie az adósokat, hogy maguk kezdeményezzék az egyezséget a hitelezőkkel, amennyiben megalapozottnak ítélik a reorganizációt.
SZIGORÚ ELLENŐRZÉS. A bíróságnak még időben vagyonfelügyelőt kellene kineveznie, hogy megakadályozható legyen a további veszteséges működés, illetve hogy az adós cég vagyonát a tulajdonosok eltüntessék. Magyarországon a felszámolás alá vont cégek 60-70 százaléka már nem is létezik, amikor az eljárás megindul, nem hogy iratanyaguk, vagyonuk lenne.
VAGYONSZÉTVÁLASZTÁS. Egyéni vállalkozók ellen ma nem lehet felszámolási eljárást kezdeményezni, a rájuk vonatkozó szabályok ugyanis nem írják elő a vállalkozói és a magánvagyon szétválasztását. Célszerű lenne, ha egyéni vállalkozói engedélyt csak akkor adnának ki, ha a kérelmező nyilatkozik a vállalkozói vagyonáról, amelyre egyébként hitelt is felvehetne.
ELŐTAKÉKOSSÁG. A gazdasági társaságokat és az egyéni vállalkozókat arra kellene kötelezni, hogy letéti számlán meghatározott összeget helyezzen el, hogy abból fedezni lehessen az esetleges felszámolási eljárás költségeit. Ekkor nem lenne szükség arra, hogy a felszámolásban hitelezőként részt venni kívánók a követelésük 1 százalékát – de minimum 1000, maximum 100 ezer forintot – befizessék regisztrációs díjként.
KÖZÖS TEHERVISELÉS. A folyamatban lévő módosítás során megszüntetnék a költségvetési szervek – például az adóhatóság – befizetési kötelezettségét. Pedig a cégbírósági eljárás, illeték vagy a közzétételi díj megfizetése komoly pénzekbe kerül, így nem áll majd elegendő összeg a felszámoló rendelkezésére.
ÁFA-PROBLÉMÁK. A hitelezőt az is sújtja, hogy a számla kiállítását követően akkor is be kell fizetnie 60 napon belül az áfát, ha egy fillért sem kapott az adóstól. Az áfa-törvény mostani szabályai egyébként a felszámolási eljárások befejezése során is számos problémát okoznak, mivel az APEH az esetek döntő többségében az adós cég által vissza-igényelhető áfát nem fizeti meg, hanem az általa nyilvántartott követelésekkel összevezeti, függetlenül annak keletkezési időpontjától.
