Gazdaság

A UPC döntése a legrosszabb, ami a magyar internettel történhet

Az RTL-videók egy ideig nem voltak elérhetőek a UPC előfizetőinek. Ez nem hiba, hanem tudatos döntés. Olyan döntés, ami alapjaiban változtathatja meg a magyar internetezést, és nem előnyére. Ebben a vitában már Obama is megszólalt.

Akadozik az internet, nem töltenek be rendesen az oldalak, nem működnek a videók. A UPC internetszolgáltatása pénteken gyakorlatilag leállt. A cég DNS-problémákra hivatkozott, ez felel a gépek összekötéséért. Ilyen már korábban is történt a UPC-vel. Akkor azért voltak DNS-problémáik, mert túlterheléses támadást indítottak ellenük. Nem kizárt, hogy most is ez történt.

Ok legalábbis lenne rá. Az emberek felháborodott üzeneteket posztolnak a UPC Facebook-oldalára. A cég elindult egy olyan úton, ami alapjaiban alakítja majd át a magyar internetet. Nemrég úgy döntöttek, felmondják a magyar internet központjánál, a BIX-nél az Externet nevű szolgáltatóval kötött önköltséges adatkicserélési szogláltatásukat. Az Externet szolgáltatja például az RTL Klub online műsorait.

Eddig

Eddig, ha egy UPC-ügyfél meg akart nézni egy RTL-es videót, akkor az adat az Externettől a UPC-ig csak a BIX-en futott keresztül. Nem hagyta el az országot. Most viszont az Externetnek egy tranzitszolgáltatóra lesz szüksége a terjesztéshez. Ez azt jelenti, hogy a két fél között a videó elhagyja Magyarországot, és két másik külföldi kapcsolaton is keresztülmegy. Ez nemcsak sokkal lassab megoldás, de egyelőre úgy tűnik, nem is működik.

Ezt a UPC azért tehette meg, mert A kategóriás ügyfél a BIX-nél, ezért nem köteles senkivel adatot cserélni. A leállás után az Index rákérdezett az Externet vezetőjénél, hogy miért elérhetetlenek a tartalmaik. Azt mondta, nem hiba történt, hanem a UPC tudatos üzleti döntése.

Mostantól

A UPC tulajdonosa tavaly döntött úgy, hogy mostantól pénzt kér a többi szolgáltatótól a hálózatába küldött adatokért.  Ez a döntés egy ennél az ügynél sokkal nagyobb vitához kapcsolódik, a netsemlegességhez.

Eddig Magyarországról csak elméleti vitákat követhettünk, miközben az Egyesült Államokban már egy ideje komolyan vitatkoznak róla. De a vitához először azt kell eldönteni, kinek a tulajdona az internet.

A kábel, amin az internet jön, a szolgáltatóé. Ezeket a kábeleket le kellett fektetni, ami a szolgáltatóknak pénzbe került. Ezt a befektetést onnan szerzi vissza, hogy előfizetői díjat kér a kábel, vagyis az internete használatáért. Azok az oldalak viszont, amik az interneten szolgáltatnak, mint például a Hír24, vagy az RTL Klub, közműnek tekintik az internetkábeleket. Olyan eszköznek, ami lehetővé teszi, hogy ők egy terméket, például újságcikkeket, vagy videókat, eladjanak a fogyasztóknak.

Hajlandó fizetni

Ez az alapvető nézetkülönbség az internetszolgáltatók és az interneten szolgálató cégek között. És ebből lesz a következő évtized egyik legnagyobb internetes harca is. A szolgáltatók ugyanis pénzt szeretnének szedni azért, hogy valaki gyorsabban juttassa el a videóit a fogyasztókhoz. És ugyanígy lelassítani a videókat, ha valaki nem hajlandó fizetni.

Ezzel az a baj, hogy torzítja a piaci versenyt. A szolgáltató a saját tartalmait villámgyorsan elérheti majd mindenki, de ha egy cég nem fizet, akkor szinte nem is lehet majd megnézni a videóit, bármennyire jók is. Ez valószínűleg az egyik legrosszabb dolog, ami az internettel történhet.

Nemzeti Internet

Ha például létezne állami internetszolgáltató, akkor simán megtehetné, hogy az Nemzeti Hírtévé tartalmait villámgyorsan elérhetjük rajta, az RTL-t pedig meg sem tudjuk majd nézni.

A másik oldalon viszont a szolgáltatók állnak. Ők tényleg pénzt költöttek arra, hogy kiépítsék az internetszolgáltatásukat, és érthető, ha minél többet szeretnének rajta keresni. Azt kell eldönteni, hogy ezt megtehetik-e  ezt. Ha az internethálózat az övék, akkor igen. Ha viszont úgy kell kezelniük, mint például a vízhálózatot, akkor nem.

Nincs valódi verseny

A legkomolyabb probléma az, hogy sok helyen nincs valódi verseny az internetszolgáltatók között. Amerikában ugyanúgy, mint Magyarországon. Sok olyan környék van, ahol vagy csak a UPC, vagy csak a Magyar Telekom szolgáltat.

Azt azért érdemes megjegyezni, hogy ez a vita nem csak a UPC és az RTL között zajlik. Valószínűleg minden nagy internetszolgáltató, mint például a DIGI, vagy a Telekom, ugyanúgy megpróbál nyomást gyakorolni a rengeteg kis szolgáltatóra. De ez az első olyan vita, ami ki is bukott. 

Vannak olyan épületek, ahová eleve csak egy internetszolgáltató van bekötve.Így, ha a UPC követi ezt a megoldást, lesznek olyan háztartások, ahol legálisan szinte nem is lehet majd visszanézni az RTL műsorait. 

Amerikában a vita odáig jutott, hogy Obama elnök is megszólalt. Ő arra szólította fel az ottani távközlési hatóságokat, hogy a lehető leghatározottabban lépjenek fel a nyitott és szabad internetért.

A UPC megszólalt az ügyben, azt írják, helyreállt a rend, részletek itt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik