Gazdaság

A Költségvetési Tanács rábólintott a költségvetésre

A Költségvetési Tanácsnak nincsenek érdemi ellenvetései a jövő évi büdzsével kapcsolatban. Így az adócsomag részeként netadót sem ellenzik.

A Költségvetési Tanács (KT) közölte: nincsenek olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolnák a költségvetés tervezetével kapcsolatban az egyet nem értés jelzését.

És mi van a netadóval?

A KT az internetadóval kapcsolatban sem fogalmazott meg aggályokat, pedig a törvény szerint erre lenne lehetőségük. A 2011. évi CXCIV. törvény szerint a KT “véleményt nyilváníthat a (…) közpénzek felhasználásával kapcsolatos bármely kérdésről”. A tanácsot az Állami Számvevőszék elnöke, a jegybankelnök és az államfő egy delegáltja alkotja.

Így a KT azt sem említette, hogy a netadó előkészítése rohamtempóban, hasraütésszerűen történt. Ráadásul egy hét alatt többször változott az indoklás is. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter múlt hét kedden még azzal indokolta az internetadót, hogy “a kormány megfigyelte, egyre többen telefonálnak az interneten”. Múlt hét pénteken miniszterelnökségi forrásokból az derült ki, hogy a rendőrök, katonák, navosok béremelésére kell a netadó. Hétfőn a mai napon Rogán Antal – meglehetősen cinikusan – már azt mondta: azt javasolják a kormánynak, hogy a netadóból származó bevételeket a jelentős részben európai uniós forrásból megvalósuló, a szélessávú internet kiterjesztésére irányuló program önrészeként használják fel.

Fontosabb megállapítások

Az MTI-nek megküldött vélemény szerint a KT szükségesnek tartja, hogy a 2015-ben – a 2014-es előirányzathoz képest – bekövetkező jelentős elmozdulásokat a költségvetési törvényjavaslat indokolása részletesen mutassa be.

A kockázatok a következőek:

– a 2,5 százalékos gazdasági növekedést a KT akkor tartja megvalósíthatónak, ha a külső feltételrendszer, a nemzetközi konjunktúra nem romlik jelentősen, az EU források beáramlása a tervezetben foglaltakkal összhangban lesz.

– a fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevételek tervezett nagyarányú növekedése csak részben valósul meg. Egyes kiadási előirányzatok csökkentésének megalapozottságát pedig a KT – a csökkentést megalapozó intézkedések részleteinek ismerete híján – nem tudta értékelni.

– a tanács ellentmondást lát abban, hogy az önkormányzati alszektor adóssága a tervezet szerint 160 milliárd forinttal nő, miközben a tervezett hiánya mindössze 15 milliárd forint.

Dolgok, amik rendben lehetnek

– a 2015. évi adósságmutató (amely a GDP 75,4 százaléka) összhangban van a várható és a tervezett gazdasági és költségvetési folyamatokkal

– a 2015. évi – az európai uniós módszertan szerint számított – 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél összhangban van a bemutatott gazdasági folyamatokkal. A hiány 0,6 százalékponttal alacsonyabb az államháztartási törvényben meghatározott 3 százaléknál

– a makrogazdasági pályát – azon belül a 2,5 százalékos gazdasági növekedést – a tanács akkor tartja megvalósíthatónak, ha a külső feltételrendszer, a nemzetközi konjunktúra nem romlik jelentősen, továbbá a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklushoz kapcsolódó források beáramlása a tervezetben foglaltaknak megfelelő lesz.

– a tanács szerint az éves GDP bővülés 3 százalék felett lehet, a kormány a 3,2 százalékkal számol

Ajánlott videó

Olvasói sztorik