Az iskolai erőszakról mindenki beszél, mindenkinek vannak róla hírei, számos mobilon felvett jelenet kering e témában a világhálón, de igazából nincsenek adatok arról, hogy ezek miért, hogyan, milyen gyakorisággal történnek – mondta Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok miniszteri biztosa. A hamarosan induló és tavaszra elkészülő országos kutatásban gyerekeket, szülőket és pedagógusokat fognak megkérdezni a tapasztalataikról és esetleg javaslataikról. E kutatás után már szakszerű lépéseket tehet majd a politika az iskolai erőszak megfékezésére.
Aáry-Tamás Lajos (fotó: mti)
Azt már most kijelentette Aáry-Tamás Lajos, hogy nagy gond van a pedagógusok és a társszakmák együttműködése terén. Pedig minden településen számosan foglalkoznak gyermekekkel, fiatalokkal, családokkal, bűnmegelőzéssel a gyermekorvostól a gyermekpszichológusig, a rendőrtől a lelkészig, a sportklub vezetőjétől a polgármesteri hivatal családsegítő szolgálatának munkatársáig. Mindenkinek vannak eszközei, amellyel segíthetné a pedagógusokat, de általában ezek az együttműködések nem valósulnak meg.
Hungarikum az oktatási biztos
Tavaly harminc iskolai erőszakkal kapcsolatos esetet vizsgált a – hungarikumnak számító, de legalábbis Európában csak Magyarországon működő – oktatási ombudsmani hivatal, de a pedagógusok hetente több panaszos levelet írnak, amiben eszköztelenségükről panaszkodnak e téren. Az évezred elején mindössze évente egy-két ilyen levelet kaptak – mondta Aáry-Tamás. Az iskolai erőszakkal kapcsolatos esetek között van olyan, amikor a tanár bántja a diákot, amikor a diákok, a szülők a tanárt, és olyan is, amikor a diákok egymással követnek el – egyre súlyosabb – erőszakos cselekedeteket. A legtöbb panasz a szakiskolákból érkezik.
Az ombudsman szerint nehéz kiemelni egy-egy kirívó esetet. Melyik súlyosabb, az, amikor kórházba került egy diák, miután a tanár összeverte, vagy az, amikor egy pedagógus órákra bezárta egy diákját a zuhanyzóba, vagy esetleg az, amikor tanárt ütött arcul egy szülő – tette fel a kérdést. Aáry-Tamás minden iskolai erőszakot elítél, és súlyosnak tart.
Szankciók nélkül is működik
A miniszteri biztoshoz tavaly a közoktatás területéről 871, a felsőoktatásról 607 panasz érkezett, ez kismértékű növekedést jelent az előző évhez képest. A panaszok 38,9 százaléka érkezett tanulóktól, hallgatóktól, 22,7 százaléka szülőktől, 19,4 százaléka pedagógusoktól, intézményvezetőktől, oktatóktól. Állásfoglalás, tájékoztatás 701 esetben született.
Az ombudsmannak egyébként nincs hatósági, szankcionális jogköre. A Figyelőnet kérdésére azonban elmondta, hogy erre nincs is szükség, ajánlásaik 98 százalékát így is megfogadják az érintettek. A mi javaslataink nem jogászoknak íródott anyagok, úgy kell beszélni, írni, hogy az érintettek megértsék, és tudjanak vele azonosulni – mondta. Aáry-Tamás szerint ez egy működőképes modell. Magyarországra jellemző, hogy a törvényeket nem ismerjük és nem is szívesen tartjuk be. Ezzel ellentétben a kézfogásunkat, az adott szavunkat tartani szoktuk. Az oktatás szférájában szankciók nélkül, a nyilvánosság igénybevételével, vitákkal, megállapodásokkal, kézfogásokkal megoldódnak a konfliktusos helyzetek. Nem vágyom sem bírságolási, sem szankcionálási jogkörre, sem bilincsre, sem villogó autókra – tette hozzá az oktatási ombudsman.
