Bátrabban fognak lízingkonstrukcióban finanszírozni a pénzintézetek, és az árakat is csökkentik, mivel a lizingnél kisebb a fogyasztók számára előírt kötelező fedezet aránya, mint a hitelek esetén – jelentette ki a főtitkár. A forintkölcsönöknél a kihelyezett hitel nem haladhatja meg a fedezetként felajánlott ingatlan értékének 75, euróhitel esetében a 60, más devizahitel esetében pedig a 45 százalékát. Pénzügyi lízing esetén ugyanakkor a hitel/fedezet arány legfeljebb 80, 65, illetve 50 százalék lehet. Ezek az előírások a gépjármű-hitelezésre, illetve lízingelésre is érvényesek.
Lévai Gábor szerint, a szintén március 1-jén bevezetett úgynevezett fogyasztói elállási jog, nem okoz a piacon lényegi változást. A rendelkezés szerint a gépjárművásárló, a hitel- vagy lízingszerződés megkötésétől számított 14 napon belül ingyenesen elállhat a szerződéstől. A főtitkár úgy látja, ennek hatására a pénzintézetek inkább kivárnak majd a hitelek folyósításával. Kifejtette, a szerződésszám bővítésének lehetőségeit erősen korlátozza, az idén június 11-én bevezetésre kerülő hitelezhetőségi limit, amellyel meghatározzák majd a hitelfelvevők maximális havi törlesztési képességét.
Euróhitel, illetve lízing esetében a havi törlesztőrészlet a folyósításkor nem lehet magasabb a hitelezhetőségi limit 80 százalékánál, más devizahitel esetén 60 százalékánál, míg a forinthitel esetén ez az arány 100 százalékos.
A devizaalapú lízing szegmensben a finanszírozási volumen visszaesésére, míg a forintalapú esetén legfeljebb a stagnálásra számít Lévai Gábor a szigorítások bevezetése után. Felhívta a figyelmet arra, hogy komoly adminisztrációs munkát jelent majd a finanszírozóknak a pénzügyi közvetítőkre vonatkozó szabályok átalakulása.
