A világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdasági előrejelző és elemző házának 34 oldalas májusi Magyarország-jelentése szerint az idei első négy hónap költségvetési adatai azt jelzik, hogy „erősen valószínűtlen” az ESA 95 szabvánnyal számolt, nyugdíjreform-költségek nélküli 4,7 százalékos év végi hiánycél tarthatósága.
Az EIU szerint a fő kockázatok között van – az idei adócsökkentések mellett – az, hogy nincs figyelembe véve a Gripen vadászgépek beszerzése, amely a cég szerint a GDP 0,3 százalékával egyenlő kiadást jelent, valamint a családi támogatások emelése, ami 0,4 százalékos GDP-arányos kiadással jár.
Az EIU szerint jó esély van arra, hogy a kormány rövid távú intézkedéseket tesz a deficit csökkentésére az év második felében, de az eddigi jelzésekben szereplő, 300-350 milliárd forintos kiigazítást is nehéz lesz elérni, és egyébként sem biztos, hogy ez elég lenne az éves deficitcél teljesítéséhez.
8 százalékos hiány
A jelentés szerint a londoni elemző ház az idén, ESA 95-ös szabvánnyal számolva, 8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt vár, és azt jósolja, hogy a deficit 2007-ben is 5 százalék felett lesz.
A 8 százalékos idei hiányelőrejelzés nem a legborúlátóbb a londoni elemzői közösségen belül. A Standard & Poor’s, a világ legnagyobb hitelminősítője, amikor január 26-án stabilról leminősítést valószínűsítő negatívra rontotta a nála „A mínusz” szuverén magyar devizaadósi besorolás kilátását, ezt az általa 10 százalék felettire várt idei központi hiánnyal és a szerinte 2014 előtt valószínűtlen magyar eurócsatlakozással indokolta.
A Goldman Sachs pénzügyi szolgáltató a múlt hónapban azt jósolta, hogy az EU-szabvánnyal számolt idei magyarországi deficit meg fogja haladni a 9 százalékot, a JP Morgan befektetési csoport pedig néhány hete kiadott londoni országjelentésében azt írta: a ház 2006-os magyarországi hiányjóslata eredményszemléletben számolva 8 százalék, de a cég szerint ezt az előrejelzést is komoly felfelé ható kockázatok terhelik, és a tényleges idei deficit „könnyen 10 százalék környékén lehet”.
Az EIU szerdai országjelentése szerint 2007-től szélesebb körű, a deficitet „lefelé tartó pályára állító” szerkezeti reformok várhatók, mindazonáltal – bár a kormány kitart amellett, hogy 2008-ig a maastrichti felső tűréshatárra, 3 százalékra csökkenti a deficitet a 2010-es eurócsatlakozás érdekében – „erősen valószínűtlen” e cél teljesítése.
Meredek dollárzuhanás
A külső finanszírozási környezetről a londoni elemző ház azt írja: várakozása szerint a nagy amerikai külső hiány feletti aggályok miatt a dollár átlagos euróárfolyama az idén a tavalyi 1,25-ről 1,26-ra, jövőre azonban már markánsabban, 1,35-re gyengül. A globális kilátások legnagyobb kockázata az, hogy az egyensúlytalanságok, és főleg az amerikai folyó hiány keltette piaci félelmek meredek dollárzuhanáshoz vezetnek, és az euró ezzel járó jelentős erősödése az euróövezeti fellendülést veszélyeztetné, ami gyengítené a magyar export iránti keresletet is, áll az EIU jelentésében.
A Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő éppen szerdai jelentésében írta, hogy az amerikai államadósság öt legnagyobb külföldi tartójának egyike sem növelte a nála lévő kincstárjegytömeg értékét 2 százaléknál nagyobb mértékben az elmúlt szűk egy évben, vagyis a dollár egyre kevesebb támogatásra talál a külföldi kincstárjegy-vásárlók részéről.
A Moody’s adatai szerint az amerikai kincstárjegy legnagyobb külföldi birtokosai, a japán befektetők, a vizsgált időszakban nettó 4 százalékkal, 667 milliárd dollárról 640 milliárd dollárra építették le állományukat, és csak a brit portfolió-befektetők amerikai kincstárjegy-állományának rendkívüli, tavaly június óta 205 százalékos emelkedése akadályozta meg a nem rezidens tulajdonban lévő amerikai szuverén adósság értékének nettó csökkenését.
2 százalékos infláció
A cég szerint az idei átlagos magyarországi infláció a tavalyi 3,2 százalékról 2 százalékra csökken. Az EIU ugyanakkor a 2007-es átlagos inflációra adott előrejelzését 2,5 százalékról 2,8 százalékra emelte, azzal az indokkal, hogy ha Fidesz-kormány alakult volna, az jó eséllyel a lakosság egészét el akarta volna szigetelni a külső energiapiactól, az MSZP vezette kormány azonban valószínűleg úgy alakítja át a támogatási rendszert, hogy az csak a rászorulókat érintse, és ez jövőre felhajtóerőt ad az energiaár-inflációnak.
