Legalább öt hatóság hibázott az ajkai timföldgyár tározóinak engedélyezésében, mert külön-külön, csak szűk szakmai szempontjaik szerint közelítettek a veszélyes létesítmény működéséhez, illetve csak a hatáskör hiányát állapították meg – írta a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa a tavaly októberi katasztrófa hátterét vizsgáló jelentésében, amelynek összegzését pénteken juttatta el az ombudsman hivatala az MTI-hez.
A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. tevékenységi körében bekövetkezett ipari katasztrófa hátteréről szóló jelentésében Fülöp Sándor megállapította: a vörösiszap-katasztrófát okozó létesítmény ellenőrzésének nagyfokú hiányosságaiért több közigazgatási hatósági szerv is felelős, de összességében az egész hatósági rendszer széttagoltsága, szemléleti hiányosságai okolhatók a katasztrófáért.
Az ombudsman vizsgálata szerint a tározóra mint vízilétesítményre vonatkozó engedélyt a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság adta ki, legutóbb 2002-ben, majd a területi szervek átszervezése után a vízjogi engedélyezési hatáskör a vízügyi igazgatóságtól a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez került. A felügyelőségnek a létesítményt ötévente kellett volna ellenőriznie, ám azt elmulasztotta, és nem jelezte azt sem, hogy már nem tekinti vízilétesítménynek a tározót, illetve nem intézkedett, hogy a létesítmény építésügyi felügyelete átkerüljön az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz.
A vörösiszap-tározó tehát rendelkezett vízjogi engedéllyel, mint sajátos építményfajtára kiadott építési engedéllyel, de az engedélyben foglaltak betartását, így például a tározók állékonyságát, statikáját 2002-t követően egyetlen hatóság, sem a felügyelőség, sem a jegyző nem ellenőrizte – áll a vizsgálatról szóló közleményben.
Az ombudsman szerint az ellenőrzés fő felelőssége nyilvánvalóan az engedélyeket kiadó hatóságé, azaz a felügyelőségé.
Fülöp Sándor kiemelte, hogy az engedélyezési eljárásban külön-külön is több hatóságnak kellett volna eljárnia, a többi között a katasztrófavédelem, a vízügy, a környezetvédelem, az építésügy és a bányászat megfelelő szintű hatósági szervezeteinek, amelyeknek a vörösiszap-ülepítéssel és -tárolással kapcsolatban szakmai feladataik voltak.
A rendkívül veszélyes létesítmény működése ellenőrzésének nagyfokú hiányosságaiért ezért legalább öt közigazgatási hatósági szervezet is felelős az ombudsman szerint, mert “külön-külön csak a saját szűk szakmai szempontjai szerint közelítettek a létesítményhez, a vörösiszap-tározó összetett problémáját egészében véve senki sem tartotta sajátjának”.
