Mivel az új lakások esetében az építkezés elkezdéséről való töprengés és a kulcsátadás között átlagosan két év is eltelik, az idei kormányzati döntések a 2007-2008-as időszakot érintik majd igazából. A tendencia az építési engedélyek vonatkozásában immár két éve, a használatba vételi engedélyek tekintetében lényegében egy év óta világos: a számok csökkenést mutatnak. A Központi Statisztikai Hivatal első féléves adatai ezt a trendet most újólag igazolták. A változás csupán annyi, hogy immár nemcsak a vidéki adatok mutatnak egyértelmű visszaesést, hanem a fővárosiak is.
A következő évek lakáspiaci történéseit négy – egyaránt kedvezőtlen – körülmény befolyásolja majd. Először is emelik a kínálati árakat mindazok az intézkedések, amelyek a munkaerő bejelentési kötelezettségeinek fokozottabb ellenőrzésére és a bérköltségek emelésére irányultak. Továbbá jelentősen drágítják a lakások árát a drasztikusan emelkedő energiaköltségek és az importárakban jelentkező forintgyengülés is. Mindezeket a hatásokat csupán egyetlen tényező „kompenzálja”: a túlkínálat miatt az eladók az áremelések eszközével csak korlátozottan tudnak majd élni. Fontos ezért azt is hozzátenni, hogy a költségek növekedése nem jár feltétlenül az árak megugrásával – csak akkor, ha azt a piac elfogadja.
MÁDI LÁSZLÓ közgazdász, a Fidesz országgyûlési képviselõje
ERŐS KORLÁT. További gondot okoz, hogy a folyamatosan növekvő építőipari körbetartozások és felszámolások, valamint csődök kiszámíthatatlanabbá teszik a jövőbeli árakat. Az mindenesetre feltételezhető, hogy a megfelelő színvonalon dolgozó és egyúttal megbízható cégek által épített lakások ára inkább növekedni fog, hiszen az előbbiekben részletezett, egyenként is jelentős árfelhajtó tényezőket valószínűleg nem lehet teljesen kigazdálkodni vagy lenyelni.
Erős korlátot jelent a jövőben a reálbérek csökkenése, a munkanélküliség várható emelkedése (hiszen ez utóbbi a szélesen vett család egészére is kihat), s általában a bizonytalanság fokozódása is. Ma még a cégek és az otthonteremtő családok sem képesek felmérni a gazdaságpolitika jövőbeni lépéseit, s azok következményeit. Márpedig a növekvő bizonytalanság még a meglévő keresletet is csökkentheti azáltal, hogy akár a fizetőképes vevőket is eltántorítja a lakásvásárlásra vagy cserére irányuló döntéseiktől.
Harmadik kedvezőtlen fejlemény a lakhatási költségek jelentős növekedése. A gáz árának őszi 30 százalékos emelése, a kompenzáció drasztikus csökkentése, az áramár-növelés valamint a távfűtés áfakulcsának megemelése sokakat elriaszthat a nagyobb házba költözéstől, de az új lakások vételétől is. A rezsiköltségek növekedése megdrágítja a lakhatást, csökkenti a jövedelmek reálértékét.
DRÁGULÓ HITELEK. Az elmúlt időszakban a lakásvásárlások legerősebb „motorjai” a korábbiakhoz képest lényegesen kedvezőbb hitelfelvételi lehetőségek voltak. A negyedik súlyosbító körülmény ezeknek a hiteleknek a kalkulálható drágulása lesz. A forintalapú hitelek egyrészt azért kerülnek majd többe, mert a banki különadót a kamatplafon nélkül dolgozó pénzintézetek a törlesztő részletek emelésével áthárítják a vevőkre, másrészt pedig a személyi jövedelemadó kedvezmény januári megszűnése is egyértelműen árdrágító hatású. A deviza alapú hitelek a forint gyengülése, valamint a deviza (svájci frank és euró) alapkamatok emelkedése miatt a jövőben szintén drágulni fognak.
Összességében nem járnak most jó idők az otthonteremtőkre. Sem a vevőkre, sem az eladókra. A likvid spekulánsok viszont akár jól is járhatnak. Azonban nem ők vannak többségben…
