Járai Zsigmont, a jegybank elnöke „A cégvezetők klubja” című rendezvényen elmondta: a monetáris politika célja továbbra is az, hogy az ország elérje az árstabilitást, amin a jegybank 3 százalékos inflációs ütemet ért. „Ma nagyon távol vagyunk ettől, és 2007-ben még távolabb leszünk, mivel a különböző bejelentett intézkedések hatására a pénzromlás üteme a jövő év első hónapjaiban felmegy 7-8 százalékra” – mondta a jegybank elnöke, aki szerint az infláció csupán 2008-ba tér vissza 4 százalék körüli mértékre.
Az euróövezeti csatlakozás várható időpontjával kapcsolatban Járai Zsigmond közölte: a pénzpiac 2014-et vár, de szerinte ez optimista prognózis. A jegybank félelme az, hogy a következő évben a gazdasági szereplők inflációs várakozásai tovább emelkedhetnek. Ennek ellenére nem lenne helyes, ha a jegybank egy jelentősebb monetáris szigorítás irányába menne el, arra azonban törekszik, hogy az inflációs várakozásokat mérsékelje. Ha szükséges ennek érdekében kamatot is emelhet a jövőben – húzta alá a jegybank elnöke.
Egyik rossz pályáról a másikra
Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ha kormány a konvegenciaprogramot megvalósítja, akkor az lemaradást, romló versenyképességet eredményez, és Magyarországon lesz a térségben a leglassabban bővülő gazdaság.
Szerinte ugyanis az állam újraelosztó szerepének csökkentését, a kiadások mérséklését kellene előtérbe helyezni, nem pedig az adóbevételek növelését, mert az rontja a versenyképességet és nem jó irányba viszi a magyar gazdaságot. Kiemelte azt is, hogy a magyar adórendszer nem egyszerű, és a következő évben tovább bonyolódnak az adózási szabályok. Ez adóelkerüléshez, korrupcióhoz vezethet, és ahhoz, hogy további teret nyerhet majd a feketegazdaság.
A Magyar Nemzeti Bank úgy véli, ha a következő évi költségvetést elfogadja a parlament, a korábbi években tapaszalt rossz pályáról egy másik rossz pályára áll át a magyar gazdaság.
Már az észtek sem jelölnek meg dátumot
Emellett a Dow Jones híradása szerint az észt kormány a csütörtöki kormányülésen a pénzügyminisztérium javaslata alapján úgy döntött, hogy bár továbbra is cél a mielőbbi euróbevezetés, ennek pontos időpontját egyelőre nem jelölik ki.
A magas infláció miatt ugyanis az észt kormány szerint nem tartható az a korábbi terv, hogy 2008 januárjától az ország csatlakozik az eurózónához.
Az észt jegybank november elején az idei éves szintű inflációs előrejelzését 4,4 százalékra emelte az áprilisban várt 3,6 százalékról.
Az észt jegybank szóvivője közel egy hónapja Brüsszelben már jelezte, hogy valószínűleg nem tartható az euróbevezetés eredeti időpontja. Akkor az illetékes azt mondta, hogy a 4 százalék körüli infláció túl magas ahhoz, hogy a balti állam bevezethesse az eurót.
A szóvivő szerint az idei 10 százalékot meghaladó észt gazdaságnövekedés jövőre lassul, az infláció azonban a mostani szinten stagnál.
