A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 1993 óta készít bérezési tanulmányt, német érdekeltségű magyar vállalatokat is bevonva. Idén 83 cég csaknem 13 ezer munkavállalójának bérezési és fizetési adatait értékelték ki a Kienbaum vállalati tanácsadó cég segítségével.
Nem a bérköltség a legfontosabb
A munkaerőpiac összességét nézik a cégek, mielőtt letelepednének valahol, derült ki a felmérésből. A megkérdezett vállalatok a termelékenységet, a teljesítmény-motiváltságot, a fizetési morált és a jogbiztonságot tartják a legfontosabb szempontoknak egy adott országban, ezeket az adóterhek mértéke és a munkaerő-költségek követik. A bérek tekintetében – befektetési szempontból – Magyarország „árfekvése” kedvezőbb, mint a hasonló gazdasági környezetű Csehországé. Egy ügyvezető 82 ezer eurós jövedelemre számíthat a cseheknél, míg Magyarországon 69 500 euróra, azaz 15 százalékkal kevesebbre.
A munkások fizetése is hasonló eltéréseket mutat, ők mindkét országban az ügyvezetői fizetés tizedét keresik meg. „Az elmúlt években erősödött a cseh korona, ezzel párhuzamosan drágult a munkabér is Csehországban, így Magyarország a befektetők szempontjából versenyelőnybe került” – mondta Maria Smid, a Kienbaum munkatársa. Hozzátette, a fizetések a cég méretétől is függnek: 500 millió forint árbevétel alatti cégeknél átlagosan 11 millió forintot keresnek a vezetők, a nagyobbaknál, például 10 milliárd forint fölött ennek csaknem a dupláját. Számít a gazdasági ágazat is, amiben a cég tevékenykedik: a termelő és értékesítő vállalatoknál hasonló a bérezés, a szolgáltató cégeknél azonban még kevesebbet fizetnek. Maria Smid szerint ez utóbbiból még kevés van Magyarországon, és azok is kicsik. „Magyarországnak azonban termelő országból szolgáltatóvá kell válnia, ez azonban lassú folyamat.”
A megkérdezett vállalatok fele azt mondta, a magyarországi letelepedésben nagy szerepe volt az alacsony személyi költségeknek, míg a csehországi cégeknél ez az arány mindössze 38,6 százalék. Itthon a régiós különbségek is jelentősek: a budapesti székhelyű vállalatok 19 százaléka jelölte meg a béreket döntő tényezőnek, míg az elmaradottabb térségekben, például Kelet- és Dél-Magyarországon ez sokkal fontosabb szempont.
A vállalkozók szerint jövőre akár 10 százalékos jövedelemveszteséggel kell számolnia a bérből élőknek a magasabb adók és árak miatt. Ezt fizetésemeléssel nem tudják teljesen kompenzálni, az ugyanis már a saját versenyképességüket is veszélyezteti. „10-12 százalékos emelésre lenne szükség ahhoz, hogy szinten maradjon a reálbér, a vállalatok azonban valószínűleg hatszázalékos emelésben állapodnak majd meg a munkáltatókkal – igaz, ez nem lesz könnyű” – mondta Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs osztályvezetője.
Szakképzettség és mozgóbér
Többet keresnek a megkérdezett magyarországi német és egyéb külföldi érdekeltségű vállalatok, átlagosan 50 százalékkal magasabb a foglalkoztatottak jövedelm, mint az országos átlag. Ennek oka egyrészt a magasabb képzettségi követelmény, valamint a magasabb termelékenység. A cégek tizedénél magasabb a hazai termelékenység, mint a német anyavállalaté, kétharmaduk pedig 75-100 százalék közé becsülte a magyar termelékenységet a német értékhez viszonyítva.
A nyereségrészesedés egyre fontosabb része a javadalmazásnak: a munkavállalók kétharmada mozgóbért kap, teljesítményétől függően, ez a felsővezetői rétegnél az alapbér egyharmadát is elérheti.
Az egyik dolog, amire szinte folyamatosan panaszkodnak a vállalatok, az a szakképzett munkaerő hiánya. Északnyugat-Magyarországra már ma is folyamatosan érkezik szakképzett szlovák munkaerő, de így is a cégek negyede panaszkodott emiatt. Különösen sokat romlott a főváros környékének megítélése, ahol negyven százalékos volt az elégedetlen cégek aránya.
